Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

3« díjszabás megállapítása körüli felügyeleti jogát a közérdekben gyakorolhassa. A vasutüzleti rendtartás ebbeli intézkedéseivel függ össze az üzletszabályzat 7. §-ának 1. pontjában és 60. §-ának 1. pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy a szállítási dijak a jogérvényesen fennálló és kellően közzétett díjszabási rendelkezések alapján számittatnak ki. Minthogy pedig a vasutüzleti rendtartás 8. §-a és az üzletszabályzat 6. §-a azt is kimondja, hogy a vasút nem tagadhatja meg a szállítást, ha az érvényben álló szállítási feltételek teljesíttetnek, ennélfogva mindezekből az intézkedésekből következik, hogy a vasút mindenki részére köteles a szállítást annyi fuvardíjért elvállalni, amennyi a hatóságilag ellenőrzött és közzétett díjszabásban foglaltatik és következik egyszersmind az is, hogy a vasút a vasúti jogszabályok alapelveit és a felügyelő hatóság ellenőrző jogát sérti akkor, ha valamely szállító féllel a dijak tekintetében a kihirdetett díjszabástól eltérő megállapodásra lép. Nem tesz e szabály szempontjából különbséget az, hogy a külön megállapodás a kihirdetett díjkedvezménynél alacsonyabb, vagy magasabb díj kikötésére irányul. Ha alacsonyabb díjtétel van kikötve, akkor a vasút annyiban sérti meg a közérdeket, hogy egy szállító felet másokkal szemben az egyenlő elbánás elvének ellenére olcsóbb szállításhoz juttat. Az ily megállapodás érvénytelensége kifejezetten ki van mondva az 1892 : XXV. tcz.-be beczikkelyezett nemzetközi árufuvarozási egyezmény 11. czikkében. Ez az intézkedés nem terjed ugyan ki a belföldi forgalomra, de az egyezmény zárójegyzőkönyvének II. pontja szerint az egyezményt kötő meghatalmazottak konstatálják, hogy mindegyikük államának belforgalmi szabályai összhangban állnak a 11. czikkben foglalt elvvel. Az a körülmény, hogy a nemzetközi egyezmény csak az alacsonyabb dijkikötés tilalmát fejezte ki, nem magyarázható ugy, hogy ebből a magasabb dijkikötésének megengedett volta volna következtethető, mert a magasabb fuvardíj kikötése ép ugy sérti a közérdeket, mint az alacsonyabb fuvardíj kikötése és a magasabb fuvardíj kikötésének tilalma ép ugy következik a vasút monopolisztikus állásából, mint az alacsonyabb fuvardij engedélyezésének tilalma.