Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)
31 osztálynál a hagyaték cselekvő, nem vitás állagául M. Imre, Sándor és Gyula tartozásaként leltározott értékek megfelelően beszámíttassanak s azonfelül dr. J.-né javára biztosítékul M. S. örökségi jutalékából 27,900 kor., M. Gy. jutalékából 37,899 K, valamint M. Imre javára M. S. örökségi jutalékából 36,000 K és M. Gy.-éból 46,000 K összeg birói letétben visszatartassék ; hogy az özv. M. A.-né közszerzeményi igényének érvényesítése, valamint az örökösök az előre kapott értékek czimén támasztott megtérítések iránt a pereket kötelesek e végzés kézbesítésétől számítva 30 nap alatt megindítani s ezt további nyolcz nap alatt a hagyatéki bíróságnak bejelenteni, mivel különben az e czimeken biztosítékul visszatartott összegek a jogosultaknak az elsőbiróság végzésében, valamint a végzésben megállapított módozat szerint ki fognak adatni ; hogy a hagyatéki javak tiszta jövedelmének csupán egyketted részéből adassék ki M. S. és Gy.-nak 3/i6—3/i6 rész, ellenben a hagyatéki javaknak a közszerzemény biztosításául visszatartani rendelt másik egyketted rész jövedelméből reájuk eső 3/i6—3/i6 rész továbbra is birói letétben vissszatartassék ; és hogy ugy a hagyaték állagából, mint a jövedelemből az örökösöknek és az özvegynek kiszolgáltatandó jutalékok kiadása a kiszolgáltatásig harmadik személyek által szerzett jogok sérelme nélkül eszközöltessék. Indokok: A kir. tábla ítélete megváltoztattatott s az elsőbiróság végzése hagyatott helyben a következő okokból. Nem vitás a felek közt, hogy a végrendelet nélkül elhalt M. A. után négy leszármazó örökös maradt, sőt ezek örökösödési jogukat törvényes lemenő öröklés jogczimén kölcsönösen és kifejezetten elismerték ; vita tárgya köztük egyedül a hagyaték állagának ingókkal, illetve követelésekkel kiegészitése és az volt, hogy az örököstársak egymásnak előre kapott értékek alapján tartoznak-e és minő megtérítéssel. A törvényes lemenő öröklési jognak kölcsönös elismerése nem hagy fen semmi kétséget a tekintetben, hogy a négy örökös négy egyenlő részben van hivatva örökölni, ennyiben tehát a hagyatéki eljárás folyamán az egyezség létrejöttnek tekintendő ; minthogy pedig a fentemiitett vitás kérdések a dolog ilyen állásában, tekintettel az 1894 : XVI. tcz. 73. §-ára, a hagyaték átadását nem akadályozzák : az elsőbiróság helyesen intézkedett