Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

32 akképp, hogy a hagyaték átadása tárgyában rendelkezett s hogy az örökösöket ugy a hagyaték kiegészítése, mint a vitatott, de el nem ismert előre kapott értékek kérdésének megoldása tekintetében egymás ellen kölcsönösen perre utasította. Az elismertnél nagyobb mérvű beszámítást [dr. M. Gy. ellen nemcsak M. S., de Irma és Imre is vitatván, ezek is voltak M. Gy. ellen az összes vitás tételek tekintetében a törvény rendes útjára utasitandók. A hagyatéki eljárás adatai szerint M. Gy. és S. öröklési jutaléka részben engedmény utján harmadik személyekre ruháztatott, részben pedig bíróilag lefoglaltatott, amiből következik, hogy e megtérítések kérdésében inditandó külön perek befejezéséig annak az örökösnek érdeke, kinek javára esetleg megtérítés megáüapittatnék, veszélyeztetve van, következőleg tekintettel arra, hogy M. Irma és Imre egymás ellen ily beszámításokkal fel nem léptek, az idézett §-ban emiitett biztosítás kérdése csupán a most nevezettek közt egyfelől, M. Gy. és S. közt másfelől rendezendőr és pedig mivel utóbbiak az elsőbiróság azon rendelkezése ellen,, hogy a megtérítés kérdése a törvény rendes útjára minden biztosíték nélkül utasíttatott, fel folyamodással nem éltek, egyedül M. Irma és Imre javára. A biztosítékul visszatartandó ez az öszszeg az örökösök által vitatott és el nem ismert előre kapott értékek alapján az esetleg itéletileg megállapítandó megtérítések arányában határoztatott meg. A közszerzeményi jog a családi vagyonjog körébe tartozik s mint ilyen nem öröklési, hanem kötelmi jogi természetű lévén, érvényesítése az 1894: XVI. törvényczikkel szabályozott eljárás s a 84. §-on alapuló perre utasítás keretén kívül külön perrel eszközlendő. Az idézett törvényczikk 70. §-a sem alkalmazható a közszerzeményi igény érvényesítésére, mert e i a 67—69. §-szal összefüggésben lévén magyarázandó, az örökhagyó nevén álló ingatlanokról intézkedik, melyeket még az örökhagyó elidegenített. Ez alapon tehát ki kellett mondani, hogy az özvegy közszerzemény czimén támasztott igényét csak a törvény rendes utján érvényesítheti. A hagyaték fele része azonban a közszerzeményi igény biztosítására azért rendeltetett visszatartatni, mert M. Irma és Imre ez igény valóságát elismerték s annak veszélyeztetése a külön per eldöntéséig M. S. és Gy.-val szemben a fent emiitett foglalásokra és engedményekre