Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

27 alatt állíttatnak ki; és minthogy a hozomány állítólagos átadása a 2. 7. a. okirat kelte idejében, vagyis már mintegy 16 évvel előbb történt, mint az átvételt elismerő nyilatkozatnak közjegyzői okiratba foglalása és a hozománynak telekkönyvi biztosítása, ezen B. a. okirat felperesekkel szemben bizonyítékul és az ugyanezen ingatlanra bekeblezett zálogjogokkal szemben joghatálylyal annál kevésbbé birhat, mivel a B. a. közjegyzői okirat csak azután lett kiállítva, mikor felpereseknek az ingatlan vételárából kiegészíttetni kivánt követelése a 7. a. iratok tanúsága szerint már peresítve, sőt a kereset alperesnő férjének, mint aki ellen a per szintén megindittatott, már kézbesítve is volt s igy kétségkívül ez indította alperesnőt arra, hogy férje által a B. a. közjegyzői okiratot állíttassa ki. (1902 május 14. 5220/902. sz. a.) A szegedi kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítélete indokai alapján és még azért hagyatott helyben, mert az 1881 : LX. tcz. 197. §-a olyan esetben, midőn valamely bekeblezett követelésnek fenállása vagy valódisága kifogásoltatik, a kifogásnak érvénye; sitését, ahová a jogügylet érvénytelenségének kimutatása is tartozik, kifejezetten a peres eljárásra utalván, a felpereseknek, akik az elárverezett ingatlanra végrehajtási zálogjogot nyertek, az őket rangsorban megelőző alperes ellen a perre utasítás folytán joguk van per utján annak a megállapítását szorgalmazni, hogy az alperes előző zálogjogának bekeblezése rosszhiszeműen és az ő kijátszásukra czélzó szándékkal jött létre, s mert az állandó birói gyakorlat szerint, amidőn a házastársak között a végrehajtás alapjául szolgált tartozás fenállásának idejében olyan jogügylet jött létre, amely által a hitelező elől a kielégítési alap elvonatik, az a vélelem áll fen, hogy ez a jogügylet a kielégítési alap elvonása czéljából keletkezett s hogy erről a fenálló szoros családi viszonynál fogva az előnyben részesített házastárs is tudomással bírt, aminek következtében az ilyen jogügylet, az ellenkező bebizonyításáig, harmadik személyekkel szemben az anyagi jogszabályok szerint joghatálylyal nem bir ; a perben pedig oly tények nem merültek fel, amelyek ezt a vélelmet lerontanák, sőt ezt megerősíti az a körülmény, hogy az alperes zálogjogának bekeblezésére alapul szolgált közokirat a felperesek által a végrehajtási eljárást szenvedő férj ellen készpénzbeli követelés iránt