Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

K. J.-né után a felperes, ha a kérdéses okirat örökbefogadás szerződés érvényével birna is ; mert az örökbefogadás vérségi jogokat meg nem állapit s az idézett törvénykönyv szabályainak 10. §-a csakis a szülőknek adja meg a jogot arra, hogy leszármazók s egyéb intézkedés hiányában mindaz, ami tőlük vagy águktól az örökhagyóra hárult, reájuk visszaszálljon. A szerződésben olvasható következő kitétel : «ha K. J. vagy T. M., Zs. J. vagy ennek neje előtt halnának el, az esetre az egész vagyon csak Zs. J.-re s nejére száll vissza,* oly feltétel, mely ha bekövetkezik, az ajándékozási jogügyletet megszünteti, de csakis azon ajándékozóra nézve bir ezen feltétel megszüntető hatálylyal, aki túlélte a megajándékozottat és csak azzal a megajándékozottal szemben, aki előbb halt meg, mint az ajándékozó. Minthogy pedig az egyik ajándékozót, Zs. J -t mindkét megajándékozott túlélte, azért a Zs. J. által ajándékozott vagyon feltétlenül átment a megajándékozottak tulajdonába, és minthogy örökhagyóra nézve az ajándékba kapott vagyon szerzeményt képez, abban az idézett törvény szabályai 14. §-ának a) pontja szerint hitvestársi öröklésnek van helye. Ellenben felperes az örökhagyót túlélvén, mindaz, a mit az örökhagyó a felperestől ajándékképpen kapott, visszaszáll a szerződés értelmében a felperesre. Hazai joggyakorlatunk szerint az ajándékozási szerződés érvényteleníthető oly esetben, midőn a megajándékozott az ajándékozó irányában oly bántalmazást követ el, mely miatt az saját gyermekét kitagadni is jogosítva lenne. Ezen alapon a szerződésnek csupán azt a részét támadhatja meg felperes, amely reája s az alperesre vonatkozik, nem pedig azt a részét is, mely néhai férje közt egyrészről s alperes s ennek néhai neje közt másrészről megköttetett ; mert felperes keresetében maga is azt állítja, hogy csak az alperes és csupán vele szemben viselkedett sértő módon és durván, nem pedig elhalt férjével szemben is, és azt sem állította, hogy sértő módon bánt volna vele az örökhagyó is. Felperes azonban nem bizonyitott olyan vastag hálátlanságot az alperes ellen, mely őt az ajándék visszavonására feljogosítaná. Amit erre nézve a tanuk állítottak, az nem elegendő ok arra, hogy a hálátlanság tényálladékát megállapítsa. Amit ezenkívül felperes az ajándékozás visszavonására okul felhozott, hogy t. i. alperes a szerződésben elvál-