Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

XL LapÍtélt dolog, indokok jogerőre emelkedése. 102. Csak perben eldöntött kérdés képez itélt dolgot, és így a hagyatékadó végzés kijelentései nem birnak itélt dolog hatályával 187 175. Minthogy a váltóperbeli sommás végzéssel a feleknek csak a váltójogból eredő jogviszonya döntetett el, nem pedig egyúttal a váltókötelezettségnek alapjául szolgáló magánjogi jogviszony is és ezek szerint a felek közötti magánjogi jogviszony a váltóperben hozott sommás végzéssel elbiráltnak nem vehető: a váltóperbeli alperes által felperes ellen a vitás magánjogi viszonyból folyólag indított kereset itélt dolog esete miatt nem utasitható el ___ — — 32 r 176. Ha az elsőbiróság figyelmen kivül hagyta a felperes által a váltó kifogások elkésetten való kiegészítésére nézve tett ellenvetést, de az alperest e mellett is marasztaló határozata ellen felperes felebbezéssel nem élt, a másodbiróság nem vizsgálhatja hivatalból, vajon a pótolt kifogások kellő időben terjesztettek-e elő. ___ . 324 Végrehajtási eljárás. 16. Abban az esetben, midőn egy vagy több birtokjutalékot, de nem az egész telekkönyvi jószágtestet valamely szolgalmi jog terhel, a vételár helyes felosztásának lehetetlensége miatt is az 1881. évi LX. tcz. 156. §. kivételes rendelkezései nem alkalmazhatók. (Kassai kir. tábla). — ... ... _ ... _._ _L_ ___ ___ _„ ... 23. 36. Egymagában ez a körülmény, hogy végrehajtatónak a végrehajtás utján behajtandó értéknél csekélyebb értékű vagyona van, az 1881. LX. tcz. 42. §-ában a végrehajtás feltételeként előirt veszély fenforgásának a meglálapitására nem elégséges. (Budapesti kir. tábla) ... ... ... ... ... ... ... ._. ... 59. 145. A végrahajtási törvény megengedi a végrehajtást szenvedő követelésének nemcsak lefoglalását, hanem a végrehajtató hitelezőre való átruházását is, tekintet nélkül, arra hogy azok átruházása szerződésileg kizáratott e vagy sem ; ez pedig magánjogunknak azon szabályán alapszik, hogy a követelések átruházását szerződésileg kizárni nem lehet L ... ... ... ... ... — ... ___ ... ._. 277 152. A birói árverésen eladott ingattanok vételárából a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként nem kell sorozni: I. a másod oszt. kereseti adót, vasúti pótadót, városi közmunkadijat; II. az általános jövedelmi pótadót, betegápolási pótadót és az útadót; III. a vármegyei pótadót, községi pótadót, egyházi (segélyezési) pótadót, mezőőri pótdijat, hacsak a négy utóbbi bejelentett adóra nézve kimutatva nincs: hogy vármegyei pótadó az 1883. évi XV. tcz. 9. és 13. §-aiban engedélyezett pótadótól különböző alapon egyedül az ingatlanra van kivetve, a községi, egyházsegélyezési és mezőőri pótadó és dij pedig az 1886: XXII. tcz. 130. §-a 3. be-