Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)
XXXI rok kiadása iránt, amelyeket ez a közadóstól évekkel a csődbejutas előtt jóhiszeműen ajándékképpen kapott, mert a közadós az értékpapírok tulajdonjogát az alperesre viszteher nélkül ajándékképpen akkor ruházta át, amikor a csődhitelezők egy részének a közadós ellen már követelései állottak fen, mely követelések a közadós egyéb vagyonából behajthatók nem lévén, az alperes ezen követeléseknek kifizetéséért, mint megajándékozott felelős. Kimondatott, hogy ilyen keresettel csak az a hitelező élhet, akinek követelése a megajándékozás folytán a megajándékozó vagyonából kielégítést nem nyerhet, de nem léphet fel a csődtömeg javára a tömeggondnok, aki nem az egyes hitelezőket, hanem magát a csődtömeget képviseli, és pedig annál kevésbbé, mert az egyes hitelezőket a csődválasztmány sem képviselhetvén, a csődválasztmány az egyes hitelező megbízását sem pótolhatja .__ 1^9 105. A tömeggondnok a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alapján támadta meg a biztosítási végrehajtást, a mely azon alapon rendeltetett el, hogy a későbbi közadós a sommás végzés ellen kifogásokat adott be. A kereset elutasittatott, mert a kifogással élő alperes sem fizetni, sem biztosítékot adni nem köteles, és így abból hogy mindezt nem tette, a fizetésmegszüntetésre következtetni nem lehet, a biztosítási végrehajtás pedig nem foganatosíttatott oly körülmények között, hogy annak eltűrése egymagában bizonyítaná a fizetésmegszüntetést, amennyiben előzőleg nem voltak végrehajtások, nem is foglaltatott le az egész vagyon, szoros zár nem alkalmaztatott és üzlete folytatásában sem volt az adós akadályozva — — — -— — — ... 193 137. Sem a közjegyzői okirat, sem az annak alapján végrehajtást elrendelő határozat a csődtörvény 134. §-ában megjelölt birói határozat és birói egyesség fogalma alá nem esvén, az érintett végrehajtást rendelő határozattal szemben a tömeggondnok a követelés valódiságát megtámadhatja — —- —- — —- — — — ___ 270 139. A csődnyitás kérdésében annak az elbírálásánál, vajon a panaszlott tartozásai vagyonát felülmulják-e, vagy sem, közömbös az, hogy a panaszlott váltókötelezettként milyen minőségben szerepel és váltótartozásai erre való tekintet nélkül tartozásai közé egész összegükben felveendők, s e tekintetben nem jöhet számításba az sem, hogy panaszlott a kifizetett összegeket váltó előzőitől behajtani jogosult, mert azok az összegek, melyek ezen az uton a panaszlott vagyonát a jövőben esetleg szaporitani fogják, jelenlegi vagyonállapotának megítélésénél figyelembe nem jöhetnek. (Budapesti kir. tábla) 272 149. Az a körülmény, hogy alperes kifejezetten nem tagadta felperes azon állítását, hogy a közadós a megtámadott fizetések előtt fizetéseit megszüntette volt, egymagában véve a fizetések megszüntetésének tényét nem állapítja meg, mert a fizetésmegszüntetés mint megtámadási alap csak oly külső jelekből állapitható meg,