Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

XV e jogszabályból vont hasonszerüség alapján a cséplőgéptulajdonost is terheli. — Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a munkaadó csak akkor tehető felelőssé az ipari, gyári vagy gazdasági üzemben alkalmazott munkásokat munkájuk közben ért balesetért, ha a köteles gondosságot a törvényben előirt, vagy a dolog természetének megfelelő elővigyázati intézkedések megtételében elmulasztotta. — Az, aki terményeinek kicséplését a gép tulajdonosának vállalatba adta, hogy ez azt saját gépével és gépészével végeztesse, a cséplésből a munkást ért balesetért nem lehet felelős csak azért, mert a cséplésnél alkalmazott munkásokat ő díjazta. — A cséplőgép tulajdonosa, aki kártérítési évjáradék fizetésére köteleztetett, eme kötelezettsége időtartamának határozatlanságánál és annálfogva, hogy vagyoni viszonyai változhatnak, biztosítékot tartozik az évjáradék fizetésére adni, ennek megállapításánál azonban megóvandó az ő érdeke is._ — — — — 132 109. Az a körülmény, hogy munkás az üzemben a szemet veszélyeztető munkát védőkészülék nélkül végezhette, már magában véve megállapítja az üzem tulajdonosának oly mulasztását, mely a baleset megtörténtét lehetővé teszi. A munkások baleset elleni védekezéséről intézkedő 1893. évi XXVIII. törvény rendelkezései az ipari üzemmel járó veszélyeztetés elkerülését czélozzák. Ezen veszélyeztetés egyformán forog fen akár napszámmal, akár általányösszeggel dijaztatik is a munkás s igy a munkaadó és munkás közötti munkabéri szerződés jogi megkülönböztetései a törvény alkalmazhatóságára befolyással nem bírnak. — A munkás részére a kártérítés egy összegben állapíttatott meg, mert csak ez nyújthat módot arra, hogy felperes, ki régi mesterségét nem űzheti más kereseti téren, hol korlátolt munkaképességét teljes mértékben kihasználja, a balesetet megelőző viszonyainak megfelelő keresetre tehessen szert __i __. .__ — ___ ___ — __. _— 202 116. Ha a munka, a melyet a munkás szolgálatban teijesit, a munkás testi épségre nézve veszélylyel jár, a munkaadó minden körülmények közt felelős a balesetért, ha csak nem bizonyítja, hogy a baleset a munkás gondatlansága közetkezményeképpen állott be 221 191. A munkaadónak nem áll kötelességében a közönséges napszámosi teendők végzésére vállalkozó munkások testi erejéről orvosi vizsgálat utján meggyőződést szerezni. A munkaadó kártérítési felelőssége rendszerint csak akkor áll elő, ha a balesetet a munkaadó mulasztása idézte elő, és ez alól az általános szabály alól csak annyiban van kivételnek helye, hogy a közveszélyes üzemet gyakorló ipari és gyári vállalatok az általok alkalmazott munkásokat az üzem veszélyéből kifolyólag ért balesetekért vétkességükre való tekintet nélkül feltétlen kártérítési felelősséggel tartoznak, hacsak nem bizonyítják, hogy a balesetre a munkás vigyázatlansága szolgáltatott okot. Amennyiben a munkás sérve normális fokú munka