Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

2. r. alperes mint Bs. L. hitelezője ez ellen jogosan szerezhetett alzálogjogot, és ezt az alzálogjogi bekebelezést, a per során bebizonyult az a körülmény, hogy annak megszerzésekor Bs. L.-nak az alapzálogjogra vonatkozó követelése már fen nem állott, egymagában eredetileg érvénytelenné nem teszi, és a felperes ezen alapon a 2. r. alperes ellen, az alzálogjog törlése iránt sikerrel csak akkor léphetne fel. ha kimutatja azt is, hogy a 2. r. alperes az alzálogjog bekeblezésének kieszközlésekor az alzalogjogi követelés megszűntéről tudomással birt, s hogy ekként az alzálogjog megszerzése körül rosszhiszemű volt. Azonban felperesnek ezt kimutatni nem sikerült, mert abból a körülményből, hogy 1. r. alperes B. L. abban az időben, amikor saját C. 1 a. bekeblezett követelése már kifizetve volt és a 2. r. alperesnek az alzálogjog bekeblezését megengedte, igazgatója volt a 2. r. alperes által képviselt pénzintézetnek, a 2. r. alperes rosszhiszeműségére következtetni nem lehet, mivel a zálogjog engedélyezésénél B. L. nem mint a 2. r. alperes igazgatója, hanem mint adósa szerepelt, a 2. r. alperessel, mint jogi személylyel szemben, B. L.-nak rosszhiszeműsége tehát nem hárítható át a 2. r. alperesre. Mert továbbá a 2. r. alperes nyilvános számadásra kötelezett részvénytársaság lévén, ezen alperessel szemben felperesnek azt az állítását, hogy a 2. r. alperesnek aizálogjoggal biztosított követelése kifizetés folytán B. L. irányában is megszűnt, a főeskűn kívül egyéb bizonyítékkal is módjában állhatott kimutatni, az esküvel való bizonyítást tehát alkalmazni nem lehetett. (1902 deczember 17. 9747/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete, mely szerint a felperes a 2. r. alperes irányában keresetével elutasittatott, megváltoztattatik s erre vonatkozóan az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben a 2. 1. alperes által szerzett alzálogjog eredeti érvénytelenségére alapított indokai alapján. 73Az 1884: XVII. tcz. 114. § a, valamint az 1893: XXVIII. tcz. 1. §-ánál fogva a gyáros, illetve iparos köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fentartani, ami az üzemnél alkalmazottak életének és testi épségének biztosítása érdekében 9*