Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)
109 árát teszi keresetbe. Ezen összegeket kártérítés czimén követeli dr. B. L. alperestől azért, mert alperes a kiszolgáltatott gyógyszerekrőli számlákat és orvosi vevényeket kellő időben felülvizsgálni elmulasztván, a késedelmesen felterjesztett számlák alapján a felperes részére járó kereseti összeg kifizetését s illetve utalványozását a m. kir. belügyminisztérium megtagadta. Az országos betegápolási alap ellen pedig azon alapon lép fel felperes keresettel, mert ez az alperes a kiszolgáltatott gyógyszerek értéke erejéig azáltal, hogy azt meg nem fizette, gazdagodott. Felperes keresetét 660 frt 40 krra szállította le. Dr. B. L. alperes védelme arra irányul, hogy igaz ugyan, miként a gyógyszerszámlák és orvosi receptek késedelmes felterjesztése miatt fegyelmileg elmarasztaltatott, azonban kártérítési kötelezettség őt még sem terhelheti, mert egyfelől a mulasztás idejében, mint volt megyei tiszti főorvos, munkával annyira tul volt terhelve, hogy mulasztása vétkesnek nem tekinthető, másfelől a vagyontalan betegek részére kiszolgáltatott gyógyszerek árának megfizetésére első sorban az illetékes község s illetve a kincstár kötelezendő ; azzal is védekezik, hogy felperes is elkésve terjesztette be a számlákat és orvosi recepteket, igy a mulasztás felperest is teiheli. Másodrendű alperes az ellen emel kifogást, hogy az országos betegápolási alap képviseletében a belügyminisztérium vonatott perbe, országos betegápolási alap ugyanis nem létezik, ilyen alap, illetve annak képviseletében a belügyminisztérium perbe vonható nem volt. Az ügy érdemében pedig azt a védelmet terjesztette elő, hogy a kereseti összeg megfizetésében azért sem marasztalható, mert a vagyontalan betegek részére kiszolgáltatott gyógyszerek árának a megtérítése az illető községeket terheli. Mindkét alperes tagadja, hogy felperesnek kára volna, hogy a gyógyszereket kiszolgáltatta s végül, hogy azok értéke a kereseti összegre rúgna. A per adataiból kétségtelen, hogy felperesnek gyógyszerszámláin alapuló követelését a belügyminisztérium azért nem utalványozta, mert azokat elsőrendű alperes, mint volt megyei tiszti főorvos, késedelmesen vizsgálta felül s e miatt azok elkésve terjesztettek fel. A fegyelmi iratokból megállapítható, hogy a gyógyszerészszámlák késedelmes felülvizsgálása miatt elsőrendű alperes vétkesnek jogerősen kimondatott s a kártérítés iránti felelőssége megállapít-