Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

99 mint törvényes képviselőjük által képviselve voltak és igényeik érvényesítésében akadályozva nem voltak, az elévülés nyugvónak nem tekinthető, miért is az elsőbiróság Ítéletét a közszerzemény iránti keresetnek elévülés indokából elutasító részében helyben­hagyni kellett, stb. Ellenben meg volt változtatandó az elsőbiróság Ítéletének az a része, mely szerint az első- és másodrendű alpere­sek a köteles résznek egyetemleges megfizetésére köteleztettek, mert az ajándékozás által a megajándékozottakra nézve egyetem­leges kötelem nem származik. (1902 nov. 26-án 4542/902. sz. a.) A m. kir. Curia: Az első- és másodrendű alperesek egye­temleges marasztalásának mellőzésére vonatkozó részében a kir. tábla ítélete, a közszerzeményre vonatkozó részében pedig mind­két alsóbiróság ítélete megváltoztattatik ; első- és másodrendű al­peres egyetemleges marasztalása tekintetében az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben ; a közszerzeményre nézve pedig alperesek el­évülési kifogásának hely nem adatik, ennek folytán az elsőbiró­ság utasittatik a közszerzemény tekintetében uj ítélet hozatalára. Indokok: A kötelesrész jogi természeténél fogva az örökhagyó részéről elvállalt s hagyatékát terhelő kötelezettségekkel egy tekin­tet alá esvén, annak kielégítéséért az egyidejűleg megajándékozott alperesek egyetemleges felelősséggel tartoznak ; ennélfogva az elsőbiróság ítélete volt helybenhagyandó. A közszerzeményre nézve a rendelkező rész szerint kellett határozni; mert a közszerze­ményi igény az egyik közszerző házastárs F. M. halálával, és így 1868. évi április 17-ikével vált érvényesithetővé, amennyiben tehát az nem érvényesíttetett, az igény elévülésének F. M. kis­kora örökösei és azok apja, D. J. közt kellett volna kezdetét venni ; minthogy azonban D. R. 16 éves korában, 1869 novem­ber 16-án, D. E. 18 éves korában, 1875 nov. 16-án mentek férj­hez s így az apai hatalom alól férjhezmenetelükkor kerültek ki, gyermekek és szülők között pedig, mig a szülői hatalom tart, az elévülés kezdetét nem veheti, nyilvánvaló, hogy a közszerzeményi igény elévülése csak 1869 november 16-ával, illetőleg 1875 nov. ió-ával vehette kezdetét, 1869 nov. 16-ától pedig a keresetnek 1901 január 9-én történt beadásáig az elévülésre kellő 32 évi idő el nem telt. r

Next

/
Thumbnails
Contents