Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

83 (Curia 1904 január 12. 403. sz. a.) A győri kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperes kereshetőségi jogát az alperes ellenében megállapitja. Ennek folytán a kir. törvényszéket utasitja stb. Indokok: Felperes keresetét arra alapitotta, hogy Sch. Alfrédnak, mint a soproni épitő- és földhitelbank volt igazgatójának a most emiitett pénzintézet részére 1901 július 2-án 6% kamatra 50,000 K-t adott kölcsön, mivel azonban az a 40 drb egyenkint 2000 K névértékről szóló 4%-os vármegyei elektromos elsőbbségi kötvény, melyet Sch. A. az 50,000 K kölcsön ellenében a felperesnek kézizálogképp átadott, amint az a folyamatba tett büntető eljárásban kitűnt, maga Sch. Alfréd által készített hamisítvány volt ; mivel továbbá felperes az időközben csődbe jutott bank csődtömegéből a kölcsönkövetelésére fedezet hiányában kielégítést nem kaphat, azért az ebből az ügyletből eredő káráért maga Sch. Alfréd, illetve az ő hagyatékára elrendelt csődtömege is felelős. Alperes a kereset ellenében azzal védekezett, hogy felperes a kereset tárgyául szolgáló követelését csak a soproni épitőés földhitelbank ellen érvényesítheti, meri a kölcsönt a kereseti előadás szerint nem Sch. Alfrédnak, hanem a fentebb emiitett banknak adta s minthogy követelését a bank csődtömege ellen be is jelentette, nincs joga azt az alperes ellen is érvényesítem. Alperesnek ez a védekezése azonban alaptalan ; mert az, aki mást büntetendő cselekménynyel megkárosít, az okozott kárért személyesen felelős és igy az a körülmény, hogy felperes a kereset tárgyául szolgáló követelést a soproni épitő- és földhitelbank ellen bejelentette, nem zárja ki azt, hogy követelését az alperes ellen is érvényesíthesse. Ezért az elsőbirósági ítélet megváltoztatásával felperes kereshetőségi jogát megállapítani és a kir. törvényszéket utasítani kellett, hogy hozzon uj határozatot stb. (1902 decz. 3. 2625. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokai alapján annyival inkább helybenhagyatik, mert valamely részvénytársaságnak igazgatója, a saját törvényellenes cselekményéből származó kárért, a károsultnak abban az esetben is felelős, ha az a cselekmény a társaság érdekében történt. 6*