Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

75 25- §-ában a polgári bíróságok illetékességére vonatkozólag tettek kikötéseket. Ennélfogva a hatásköri kifogás eldöntése nem azon fordul meg, hogy a per tárgyává tett kérdés az üzletkezelési szer­ződésből folyik-e, hanem azon, hogy a per tárgyává tett kérdés ÜZ üzem körében felmerülő kérdésnek minősitendő-e, amelynek mint közigazgatási jellegű vitás kérdésnek eldöntésére a kereskedelmi miniszter és a közigazgatási biróság van hivatva. Erre a kérdésre pedig nemmel kell felelni, mert felperes nem azt a kérdést kí­vánja eldönteni, hogy a D. és E. a. csatolmányokban felsorolt munkálatok szükségesek-e, ami az üzem mikénti vitelének kér­dése volna és az üzem körében felmerült kérdésnek volna minő­sitendő, hanem azt, hogy a kérdéses munkálatok költsége melyik felet terheli, ami pedig nem közigazgatási, hanem magánjogi jellegű és nem az üzem mikénti vitelére vonatkozó, tehát nem az üzem körében felmerülő kérdés. Ennélfogva nem alapos alperesnek az 1896. évi XXVI. tcz. 69. §. 5. pontjára való hivatkozással tett hatásköri kifogása. Nem alapos a kifogás az idézett törvényszakasz 4. pontja értelmében sem, mely szerint a közigazgatási biróság elé vannak utasítva a helyi érdekű vasutak létesítményeinek elrendelésénél felmerülő oly kérdések, amelyekre vonatkozólag a kereskedelemügyi minisz­ter van hivatva dönteni. Ez a törvénypont összefügg a vasut­üzleti rendtartásnak alperes által említett 73. és 75. §-aival, melyek értelmében a kereskedelmi miniszter alá tartozó vasúd főfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik a vasutakon a forgalom biztonsága vagy rendje érdekében szükséges létesítmények elren­delése. Azonban a jelen esetre ezt a törvénypontot sem lehet alkalmazni, mert a per tárgyává tett az a kérdés, hogy az üzlet­kezelési és a refundálási szerződés értelmében melyik fél köteles a létesítmények költségét viselni, nem esik össze avval a kérdéssel, hogy a létesítmények elkészitendők-e, és ugy ennek eldöntése nem tartozik az idézett törvényszakasz 4. pontja alá és a köz­igazgatási hatóság s a közigazgatási biróság hatáskörébe. Ennél­fogva alperes hatásköri kifogásának elvetésével az eljáró biróság illetékességét meg kellett állapítani stb. (1903 június 3. 40441/903.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzését a benne foglalt indokok alapján helybenhagyja.

Next

/
Thumbnails
Contents