Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

;6 45A közös dolog mikénti használatára nézve a többség által hozott határozattal meg nem elégedő fél vélt sérelme orvoslását egyedül valamennyi érdekelt fél bevonásával szorgalmazhatja a törvény által előirt uton. (Curia 1904 január 28. 3569/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla Ítélete helybenhagyatik indokaiból és azért, mert a közösség jogi természetéből következik, hogy a közös dolog mikénti használatára nézve megegyezés hiányában a többség határozata irányadó s ezzel szemben a meg nem elégedő fél vélt sérelme orvoslását egyedül valamennyi érdekelt fél bevonásával szorgalmazhatja a törvény által előirt uton, a perbe vont alperesek pedig, akiktől a kereset alapjául szolgáló sérelmesnek vitatott határozatra nézve a többség alakult, a közös birtokra nézve érdekelt valamennyi társtulajdonost nem képviselik. 46. A végrendeletnek erkölcsi kényszer hatása alatt keletkezett pontja érvénytelennek mondatott ki. (Curia 1904 január 20. 407/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A tanuk vallomásával bizonyitva van az a körülmény, hogy amidőn 1900 deczember 17-én a végrendelet felvétele czéljából alperes özv. Sz. J.-né által meghivott tanuk az örökhagyó lakásán megjelentek és az örökhagyó kijelentette, hogy a nevezett alperes mint ápolója részére 800 K-át kiván hagyományozni, az alperes fia Sz. L., aki mint a végrendelkezéshez meghivott tanuk egyike volt jelen, azt jelentette ki kiabálva, hogy ilyen kevés összegért anyját nem engedi itt lenni ; t. i. az örökhagyó ápolásával foglalkozni ; bizonyitva van továbbá, hogy mivel Sz. L. a viselkedése miatt a községi jegyző által a szobából kiutasittatott, ugyanő előbb a konyhából, utóbb a szoba ablakán keresztül kiabálta be ugyanazon szavakat, s bizonyitva van