Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

55 veszélylyel járó vízvezetéki üzemnek tulajdonosa, bármily hiba bizonyítása nélkül, már az üzem veszélyességéből kifolyólag min­den esetben, így a véletlenből eredt kárért is megtérítési kötelezett­séggel tartozik. Ámde nincs olyan törvényes rendelkezés, melynélfogva a közegészségügy és a közszükséglet kielégítésére szolgáló vízvezeték tulajdonosa a károkért feltétlen megtérítéssel tartoznék s a víz­vezeték üzemét sem lehet csupán annálfogva közveszélyesnek tekinteni, mert a vezetékben esetleg csőrepedés is fordulhat elő, a megtámadott Ítéletben pedig sem a vízvezeték berendezése, sem üzeme tekintetében nincs semmi olyan körülmény tényként meg­állapítva, ami az alperes kártérítési kötelezettségét maga után vonhatná. 32. A gondnokság alá helyezés iránt folyó perben az illeté­kesség kérdésében hozott végzés ellen csak akkor van külön felfolyamodásnak helye, ha a bíróság illetéktelen­ségét mondotta ki. (Budapesti kir. tábla 1902 deczember 10. 9875/902. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Alperesnek felfolyamodását visszautasítja, mert az illetékesség kérdésében felfolyamodásnak nincs helye, minthogy a 3263/1881. I. M. E. alatti rendelet 10. és 16. §-ai szerint a gondnokság alá helyezés iránt folyó perekben a jogorvoslatokra nézve alkalmazandó sommás eljárás csak az ille­tékesség ellen tett kifogásnak helytadó végzés ellen enged külön felfolyamodást, a végzésben pedig a kir. törvényszék az illetékes­ség ellen tett kifogásnak helyt nem adott. (1902 október 29. 35044/902. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsöbiróság végzését helyben­hagyja az abban felhozott indokokból. = Lásd e határozatok bírálatát dr. Lőw Tibor : Felebbvitel a gondnokság alá helyezés iránt folyó perekben. Jogt. Közi. 38. évf. 176. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents