Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

5 az összes iratokat a m. kir. Curiához hivatalból felterjeszteni rendeli. Indokok: Az alperesek házasságának megsemmisítését tárgyazó elsőbirósági intézkedés vonatkozó saját indokai alapján hagyatott helyben. Ellenben a kiskorú gyermek tartása, neveltetése és elhelyezése tárgyában tett elsőbirósági intézkedést azért kellett mellőzni, mert az 1894. évi XXXI. tcz. 72. §-a értelmében a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekben csupán annak a törvénynek 98., 101., 103. §-aiban foglalt rendelkezések nyerhetnek megfelelő alkalmazást, miből következik, hogy a 95. §. rendelkezése kizárólag a házasság felbontását tárgyazó perekben alkalmazható. (1903. évi január 20-án. 11059/1902. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhívott és felhozott indokokból helybenhagyatik. 3A közbirtokosság jogi személyt — ha az akként szervezve nincs — nem képezvén, annak elnöke vagy igazgatója a közbirtokosságnak perbeli képviseletére csakis a közvagyon kezeléséből kifolyó ügyekben van hivatva, míg a közvagyon állagát, vagy arra vonatkozó kötelezettséget érintő ügyekben külön meghatalmazás nélkül, elnök vagy igazgató által képviseletnek helye nincs, hanem a közbirtokosok felperesekül egyénenként léphetnek fel, s alperesekül egyénenként, esetleg a netán ismeretlenek hírlapi idézés utján vonandók perbe. — A községi árvapénztárnak perbeli képviseletére nem a közgyám, mint az elöljáróságnak egyik tagja, hanem az 1868: LIV. tcz. 84. §. értelmében az elöljáróság, illetve annak elnöke, a községi bíró van hivatva. (Curia 1903 június 16. 2888/903. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a közbirtokosság jogi személyt -— ha az akként szervezve nincs — nem képezvén, annak elnöke vagy igazgatója a közbirtokosságnak perbeli képviseletére