Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

3 mert felperes azt, hogy néhai Cz. M. a házassági együttélés alatt élt idegen nővel, nem is állította, az pedig, hogy felperesnek férjétől indokolatlan különélése alatt, ez idegen nőkkel élt, felperes vétkességét meg nem szüntette. = Ugyanígy Dtdr r. f. XX. 65., u. f. XXXVII. 26., 91. sz. 2. A vélt (putativ) házasságból született törvényes gyermekek tartása és elhelyezése iránt való intézkedésre a semmiségi perben eljáró kir. bíróságok a házassági törvény értelmében hatáskörrel nem birnak. — Vélt házasság esetén a jóhiszemű nő a házasság megsemmisítése után is követelhet tartást. (Curia 1903 június 30. 741/1903. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: A T. János és V. Ezsébet között létrejött házassági kötelék semmisnek nyilvánittatik. Az alperesek között fenállott és II. r. alperes részéről vélt házasságnak minősítendő kapcsolatból származott Emil nevü fiúgyermek tartás és neveltetés végett II. r. alperesnek, az anyának adatik át és köteleztetik I. alperes, hogy II. r. alperesnek a gyermek tartása czimén jelen ítélet jogerőre emelkedése napjától kezdődőleg a gyermek teljeskoruvá váltáig havi 15 K-t, nőtartásdij czimén pedig, ugyancsak a jelen ítélet jogerőre emelkedése napjától kezdődőleg II. r. alperes haláláig, vagy esetleges ujabb férjhezmeneteléig havi 20 K-t előleges részletekben, minden hó első napján végrehajtás terhe mellett fizessen. Indokok: A keresethez A) és B) alatt csatolt közokirat jellegével biró házassági anyakönvi kivonatokkal és a budapesti kir. büntető törvényszék előtt az I. alperes ellen kettős házasság büntette miatt lefolytatott bünpeiben kihallgatott . . . vallomásával, valamint I. r. alperes beismerésével beigazolást nyert, hogy I. r. alperes a B. Katalin porrogszentpáli lakossal fenálló érvényes házassága daczára Budapesten, 1899 október 28-án II. r. alperessel ismét házasságra lépett. 1*