Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

lós mert a tulajdonjog a használatra való jogot is magában foglalja. Budapest székesfőváros 448. sz., a belügym. által 47,339/82. sz. a. megerősített szabályrendeletéből kitünőleg a köztemető egyes területére csak használati jog szerezhető. A szabályrend. 2. §. szerint a sírhelyek 30 év után a főváros rendelkezésére szállnak vissza, a sírhelyek használati joga tehát csak 30 évre terjed. Az 1876: XIV. tcz. 119. §-a érteim, hatósági engedély mellett felállítható családi sírboltok a köztemető végleges beszüntetéséig tartatnak fenn, a használati jog tehát szintén ideiglenes s az ideig terjed, míg a területeknek forgalmi képessége különös rendeltetéséhez képest szünetel. Még ezen használati jogot is megköti és a családra korlátozza a szabályrend. 4. §-a azzal, hogy a családi sírboltnak jogügylet tárgyává való tételét is kizárja. Ezek előre bocsátása után tehát az a kérdés döntendő el, hogy a per tárgyává tett családi sirbolt használata egyedül néh. F. Lipót családját, vagy e mellett felperest is megilleti-e ? Meg kellett állapítani, hogy a sirbolt nevezett családok közös sírboltja. F. János tanú lehetségesnek tartja, hogy a sirkövet felperes és néh. F. Lipót rendelték meg. Ezen vallomás határozatlan ugyan, de ennek elfogadható indokát adja a tanú a hosszabb időmúlásban. Kiegészíti s megerősíti azonban ezen tanú vallomását W. Ferencz tanú hit alatti határozott vallomása, melyből kitűnik, hogy néh. F. Lipót és felperes közös családi sírboltot kívántak felállítani. A 27,143. sz. kérvényhez becsatolt kivonat igazolja, s ezt a felek előadása is megerősíti, hogy ezen sírboltba helyeztetett át felperes már korábban elhalt atyjának és E. nevü leányának teteme, ami arra utal, hogy néh. F. Lipót a sírboltot nem csak a maga részére fellálitott, hanem felperessel közös családi sírboltnak tekintette. Ezen tényeket perdöntő jellegűvé teszi az, hogy néh. F. Lipót a sírboltnak ily felhasználása ellen életében nem tiltakozott, ezt az alperesek nem bizonyították, de nem állították azt sem, hogy F. Lipót az életében kizárólag az ő személyéhez kötött tiltakozás megtételében a sirbolt ilyként való felhasználásának megtámadásában gátolva vagy akadályozva volt volna, sőt alperesek szerint a tetemek áthelyezésének költségeit is néh. F. Lipót fedezte s igy a sírboltnak ily felhasználásába nyilván beleegyezett, ahhoz hozzájárult.