Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

i66 Ily körülmények közt az e részben jogosított F. Lipót halála után tőle származtatott jogon alperesek nem tiltakozhatnak többé, a fentieknél fogva közösnek tekintendő családi sírbolt közös használata ellen. Ezen kiemelt döntő szempontokkal szemben közömbös az, hogy a sirboltkönyvbe a sírbolt vételárát, helyesen a használati dijat fizető F. Lipót neve Íratott be, valamint az is, hogy a sírbolt egyes alkatrészeinek elkészítéséről szóló számlák kinek nevére állíttattak ki. Nincs jelentősége azon ténynek sem, hogy a sírbolt vasrácsának kulcsa A. Edéné alperes kezénél van, mert a vasrácsot F. Lipót halála után, saját előadása szerint, A. Ede készítvén, azon körülmény, hogy a vasrács kulcsa A. Edéné kezéhez került, kizárólag alpereseknek önkényes s nem néhai F. Lipót ténye, s igy ebből felperes keresete ellenében indok nem meríthető. De nem döntő az sem, hogy a sírbolt területének használati diját s a felállítás költségeinek bizonyos részét felperes kifizette-e vagy sem, s e részben a főesküvel való bizonyítás azért mellőztetett, mert alperesek ez irányban viszonkeresetet nem támasztottak s a per tárgyának természetére való figyelemmel ezzel a kölcsönös teljesítés feltételezését megállapító jogszabály kapcsolatba nem hozható. Felperes keresetének tehát a rendelkező rész értelmében helyt kellett adni. Hogy a használati jog mily arányban illeti a peres feleket, ítélet tárgyává nem tétetett. Az ugyanis, hogy két család közös sírboltja a családok részéről mily terjedelemben vétetik igénybe, a családokban beállott halálesetektől s igy előre meg nem határozható körülményektől függ. A közös családi sírbolt az elhalt családtagok tetemeinek elhelyezésére szolgálván, a sírbolt igénybevételének csak a befogadási képesség szab korlátot, s a sírboltot a családok a beállott halálozások esetén arra való tekintet nélkül vehetik igénybe, hogy mennyi az egyik, vagy másik családban a halálesetek száma. Az ellenkező felfogás eltérne a sírboltok rendeltetésétől és czéljától. Ez okból a használati jogosultságot a családok közt bizonyos arányban meghatározni nem lehetett. A viszonkereset elutasítása a már előadottakból folyik, mert a sírbolt közös családi jellegének megállapítása nyilvánvalóvá teszi felperes azon jogát, hogy fiának tetemeit a sírboltban elhelyezhesse. De ettől is eltekintve már azért is el kellett volna utasítani a viszonkeresetet, mert az 1876 : XIX. tcz.