Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

122 66. Az 1881: LX. tcz. 72. §-a nemcsak a bérbeadó tulajdonost, hanem általában a bérkövetelést kívánta biztosítani és a tulajdonos és az albérbeadó bérkövetelése között különbséget nem tesz. (Curia 1903 október T. 3702/903. sz. a.) A debreczeni kir. tábla: A kir. járásbíróság végzését azon részében, mely szerint a G. F. czég elsőbbségi igényével elutasittatott, megváltoztatja olyképpen, hogy az elsőbbségi igénynek helyt ád s a G. F. czég 100 K-ból álló bérkövetelését az A. a. tömegből az árverési költségek után előnyösen kifizetni rendeli. Mert az nem vitás a felek közt, hogy azok az ingóságok, melyeknek az árverésen befolyt vételárából az A. a. tömeg alakíttatott, a G. F. czégtől végrehajtást szenvedő által albérletben birt helyiségben foglaltattak le; az sem vitás, hogy a végrehajtást szenvedő a G. F. czégnek félévi bér czimén 100 K-val valósággal tartozik ; minthogy pedig az 1881 : LX. tcz. 72. §-a szerint a bérlet területén található ingóságokra a bérbeadó 7a évi bérösszeg erejéig törvényes zálogjoggal bir, és minthogy a törvény szelleme és helyes értelmezése szerint nemcsak a bérbeadó tulajdonost, hanem általában a bérkövetelést kívánta biztosítani, szövege szerint pedig a tulajdonos és albérbeadó bérkövetelése között különbséget nem tesz : az elsőbiróság végzését a rendelkező rész szerint megváltoztatni kellett. (1903 márcz. 4-én 832/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. = A haszonbérlőt az alhaszonbérlők irányában törvényes zálogjog nem illeti meg. {Dtdr u. f. XXVIII. k. 56. sz.) A bérbeadó részére biztosított törvényes zálogjog nem a háztulajdonos személyéhez, hanem a követelés természetéhez van kötve. (Budapesti tábla Dtdr u. f. XX. k. 190. sz.)