Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

98 Alaptalan a felperesnek második panasza is, amennyiben a kereskedelmi törvény 346. §-ában foglalt anyagi jogszabály mellőzését panaszolja, mert a most idézett törvényszakaszban foglalt az az anyagi jogszabály, hogy a vevő, amennyiben a más helyről küldött áru ellen kifogásai vannak, erről az eladót azonnal értesíteni tartozik, ezen értesítés elmulasztása esetén pedig az áru nem kifogásoltnak tekintendő, csak abban az esetben alkalmazható, ha az eladó a vevőt abba a helyzetbe hozta, hogy az árut a szerződés értelmében átvehesse és megvizsgálhassa, és ha ennek következtében a vevő ugy találja, hogy az áru a kikötött, vagy törvényi kellékeknek meg nem felel ; ez azonban az adott esetben fen nem forog, mert a felebbezési biróság által megállapított tényállás szerint alperes a felperes által szállított áru átvételét annak állítólag elkésett szállítása miatt és azért tagadta meg, mert az nem a kikötött vasúti állomásra küldetett, a kereskedelmi törvény 346. §-ának tekintete alá eső kifogás tehát, mintha alperesnek a jelen perben felhozott, alább említendő kifogása sem tekinthető ilyennek, ezúttal nem is forog fen. De alapos a felperes felülvizsgálati kérelme a felebbezési biróság ítéletében megállapított ama tényállás következtében, hogy az alperes azt a kifogást, hogy az árut azért nem tartozik átvenni, mert azt felperes megállapodása ellenére szállítási költséggel és fogyasztási adóval terhelte, perindítás előtt nem, hanem csak a perben hozta fel. A felebbezési biróság által megállapított s a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében e helyütt is irányadó tényállás szerint ugyanis alperes az áru átvételét egyedül a fentebb emiitett két okból tagadta meg, a miatt azonban, hogy az árut felperes 51 K 54 f. tuvarbérrel és fogyasztási adóval terhelte, a perindítás előtt kifogást nem tett, sőt felperesnek 1900. évi márczius 13-án kelt levelében foglalt arra a felhívására, hogy a fizetendő költséget a számla rendezésénél a vételárból vonja le, nem is válaszolt. Már pedig a felebbezési biróság helyesen fejtette ki azt, hogy alperes az áru átvételét az általa a perindítás előtt felhozott két okból jogosan meg nem tagadhatta, de alaptalan a felebbezési bíróságnak az az érvelése, hogy alperes azt a kifogást, hogy az