Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

95 ágban való dolgozás fogalma alá esik, s igy ezzel, tekintve, hogy a megrendelések a müködhetési körére nézve tiltott területre érkeztek hozzá, alperes az A. a. szerződésben kikötött abban­hagyási kötelezettségét megszegte, következésképp az erre az esetre kikötött kötbért fizetni is tartozik. Az, hogy alperesnek a kikötéssel ellenkező eme cselekménye folytán a felperes jogelőde szenvedett-e kárt vagy sem, a kereskedelmi törvény 274. §-ánál fogva a kötbér követelhetésére befolyással nincs. Ezeknél fogva stb. A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletének al­perest elmarasztaló felebbezett rendelkezését a benne ide vonat­kozóan felhozott indokok alapján helybenhagyja stb. (1902. évi szeptember 17. 2602. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztat­tatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Jelen perben a döntő körülményt az a kérdés képezi, követett-e el alperes oly jogellenes tényt, amely az A. a. szerződésnek az elsőbirósági Ítélet indokaiban helyesen megjelölt pontjába ütközik s amelynek alperes által való megszegése esetére a 2500 frt kötbérfizetés következményeként kiköttetett? Felperes keresetében azt állítja, hogy alperes az érintett kikötést az által szegte meg, hogy a szerződés szerint tiltott területen a szivacsáru­üzletágban tényleg dolgozott, amennyiben ő (alperes) közvetítette azt az ügyletet, mely U. A. és E. R. et Co. trieszti czég közt 28 frt 30 kr. áru szivacs vétele iránt 1896 augusztus 31-én létre­jött ; továbbá ugyancsak alperes közvetített három oly szivacsáru­vételt, mely T. J. és fia váczi czég és a nevezett trieszti czég közt az 1896. évben létrejött; végül azt is állítja felperes, hogy alperes a nevezett trieszti czég részére, mint annak a budapesti piaczon állandó fizetéssel alkalmazott képviselője, a szerződés szerint tiltott területen több ízben szivacsáruk vételét közvetítette. Az alperes által tagadott ezeknek a körülményeknek bizo­nyítása végett felperes tanukra hivatkozott; a tanuk azonban a felperes állítását nem bizonyították, mert U. A. tanú, aki emlé­kezete szerint alperest nem is ismeri, nem emlékszik arra, hogy ő 28 frt 30 kr. áru szivacsot a nevezett trieszti czégtől alperes közvetítése folytán vásárolt és hogy alperesnél szivacsárukat rendelt volna, miután ő az 1895. és 1897. években S. L.-nál, az 1899. és

Next

/
Thumbnails
Contents