Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

VII 81. A gazdasági üzem tulajdonosa kártérítési kötelezettségének megvagy meg nem állapitása annak a kérdésnek elbírálásától függ, vajon az a baleset, mely a munkást a gazda részére teljesített munkaközben érte, a gazdának gondatlanságával vagy elmulasztásával okozati összefüggésben áll-e vagy nem ? — ..— —- — 141 82. Megállapittatott a munkaadó kártérítési kötelezettsége, mert a munkás a munkaadó gőzmalmában működésben volt felhúzó készüléken a kopott és használt heveder elszakítása és a rozsdás fék nem működése folytán lezuhant és ekként a munkaadó mulasztásából örökre nyomorék és munkaképtelen lett. — A munkás a neki a munkaadó által átadott biztosítási összeg felvételekor a munkaadó elleni mindennemű jogigényéről lemondott. Minthogy azonban a munkaadó ezen összeg fizetésével az őt terhelő kötelezettségekből folyólng még semmit sem teljesített, a biztositás: összeg felvételével kapcsolatosan tett ezen lemondó nyilatkozat csak ugy értelmezhető, hogy a munkás a biztosítási összeg tekintetében való kielégítését ismerte el— --- — — ... — — —- — 14 3 83. A munkás balesetét nem az ő saját hibája okozta, a mennyiben szemének a megsérülése akként történt, hogy a rozsdás vaslemezre, a melyen ő dolgozott, valaki alulról ráütött, a minek következtében azután a felszálló rozsda a szemébe vágódott. Kimondatott, hogy a köztudomás szerint veszélylyel járó eme munka közben történt szerencsétlenség okozta károsodásért a gyáros törvényes gyakorlatunk szerint annál inkább felelőséggel tartozik, mert azt nem bizonyította, hogy a munkást ennél a munkánál a megfelelő védő eszközzel, szemüveggel ellátta volna. — A munkaadó ama mulasztása, hogy a baleset ellen általa biztosított munkás igényét, a biztosítási összeg kiadását megtagadó biztositóval szemben, habár a biztosítási szerződés megkötésekor a munkás félszemének hibás voltát bevallotta, keresette! érvényesíteni az elévülési időn belül elmulasztotta, egymagában is elégséges alap ennek a kötelezettségnek birói megállapítására. ... „ 147 84. Az 1876: XIII. tcz. 38. §-a szerint a cseléd mindazon károkért, melyeket gazdájának rosszakaratú hanyagság- vagy vigyázatlanságból okozott, kártérítéssel tartozik. A cseléd kártéritési kötelezettsége megállapittatott, mert kötelességmulasztást követett el az által, hogy gazdájának engedelme nélkül az istállóból eltávozott és az éjjelt a házon kívül töltötte, és így kötelességmulasztása amaz ismérvekkel bír, melyek a fentebb idézett törvényszakasz értelmében a cseléd kártéritési kötelezettségét megállapítják s végül, mert ezen szóbanforgó kötelességmulasztás és a gazdát a cseléd távollétében támadt tüz által ért kár közt olyan okozati összefüggés van, mely a felelősséget megállapíthatja — 149 j00. Kevéssel a bekövetkezett végrehajtás előtt közeli rokonok között létrejött vagyonátruházásnál, ha ez által az átruházó hitelezői elől