Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

VIII a kielégítési alap elvonatik, fenáll a vélelem az iránt, hogy az átruházó szándéka a hitelezői kijátszására irányult, és hogy az átruházónak erről a szándékáról a vele szerződött rokon tudomással bírt; az ekként létrejött vagyonátruházásnak vele szemben hatályát pedig az a hitelező, kinek követelése már akkor fenállott, igényperben megtámadni jogosult. — A hitelező tetszésétől függ az, hogy az egyetemlegesen kötelezett adósai közül követelését melyiktől hajtsa be; a hitelező által ekként megtámadott adóstársnak megajándékozottja vagy ettől az adóstárstól rosszhiszeműen vagyont szerző tehát a hitelezővel szemben nem vetheti ellen azt, hogy egy másik adóstársnál kellő kielégítési alap van, vagy hogy a hitelező követelése összegileg csekély. — Az a körülmény, hogy a felek ügyleti kijelentését tartalmazó, esetleg közjegyzői, okiratot állítottak ki, nem záija ki annak bizonyítását, hogy az okirat nem tartalmazza a felek valódi akaratát, hogy az okirat kiállításával a felek akarata nem volt az, hogy közöttük az okiratban kifejezett szerződés valóban létesüljön ; ilyen esetben pedig az okiratban kifejezett szerződés jogilag létre sem jött, hanem a színleges és mint ekként hatálytalan, az igényperben a perbevont hitelező által megtámadható még akkor is, ha követelése az okirat kiállítása után vagy nem az okirat szerint vagyonát átruházó ellen keletkezett___ 183 101. A végrehajtást szenvedett és gyermekei közt gyámhatósági jóváhagyással kötött azon ügyletet, melylyel az apa vagyonát kiskorú gyermekeire akként ruházta át, hogy a gyermekek az ő meghatározott adósságát kifizetni kötelesek és a vagyont számadás kötelezettsége mellett ő kezeli, a végrehajtatok mint színleltet nem támadhatják meg, mert ki van zárva, hogy a gyámhatóság ne akarta volna azt az ügyletet, melyet jóváhagyott; de nem támadható meg az — a közeli rokonok közt végrehajtás előtt kötött ügyletekre nézve fenálló vélelem daczára — azon az alapon sem, hogy a felek szándéka a hitelezők kijátszására irányult, mert a kiskorú igénylők érvényes ügyleti kijelentést nem is tehettek, a képviselőjük kijelentése is csak a gyámhatóság jóváhagyásával válhatott érvényessé és a képviselőinek netaláni rosszhiszeműsége a kiskorúak károsodását nem eredményezheti; mint ajándékozást azonban a végrehajtatók az ügyletet megtámadhatják, ha az átruházott ingatlan az elvállalt ellenszolgáltatásnál többet ér, a követelés az ajándékozás idejében már fenállott és a kielégítési alap éppen az ajándékozás által vonatott el — — --- — — — — — 186 107. Az egyszerű kezes és készfizető kezes között jogilag csak az a különbség, hogy a hitelezővel szemben a kezes csak a közvetlen adós fizetésképtelensége esetében, mig a készfizető kezes a közvetlen adóssal egyetemlegesen felelős, egyebekben azonban a készfizető kezes az egyszerű kezessel egyforma jogi tekintet alá esik és igy azzal, hogy a kezes magát készfizetésre kötelezi, nem