Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)
74 kellett adni, s mivel a jelen per a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás alapján eldönthető: a felebbezési bíróság ítélete a sommás eljárási törvény 204. §-a értelmében érdemileg vétetett bírálat alá, s azt a fentebb kifejtetteknél fogva megváltoztatva, felperest alaptalan keresetével el kellett utasítani. 39Az ipartörvény 95. §-ában felsorolt esetektől eltekintve a segéd főnöke kívánságára rendszerint a felmondási idő tartama alatt szolgálatot teljesíteni köteles, és a törvény nem rendeli, de az alakszerűségekhez nem kötött szolgálati szerződés természetéből sem következik, hogy a főnök nyomban tartoznék kijelenteni azt, hogy a segéd szolgálatát a felmondási idő alatt igénybe venni kívánja. A szolgálati viszonyban irányadó kölcsönös méltányosságnak és jóhiszeműségnek folyománya csak az, hogy a segéd utólagos felszólításra fizetési igényeinek elvesztése nélkül megtagadhatja a szolgálatba való visszatérést, ha abban őt nyomós okok gátolják, p. o. ha kilépése óta már hosszabb időköz eltelt, ha más állást nyert el, vagy kilátása van más szolgálatra vagy egyéb foglalkozásra, bár azt még meg sem kezdette. — Az iparhatósági eljárás megindítása nem fogadható el nyomós okul a szolgálat megtagadására. (Budapesti kir. tábla 1903 szeptember 3. II. G. 103/903. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint a felek t. i. S. Károly és S. Miksa az F) alatti levél elküldése és kézhezvétele után utoljára 1902. évi augusztus hó 2-ikán tárgyaltak egymással személyesen. Ez alkalommal az alperes kívánta, hogy S. Károly hagyja el a szolgálatot, S. Károly pedig a felmondási időre járó fizetését követelte, az alperes azonban neki csak 150 K-át kínált. De tényül megállapítja a kir. törvényszék azt is, hogy S. Károly augusztus 5-ikén főnöke részé-