Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

73 melyik fél részéről azonnal megszüntethető, ha érdekei annak folytán, mert a másik fél vele szemben nem tesz eleget kötelességeinek, jelentékeny mérvben veszélyeztetve vannak ; e perben döntő körülményt az képez, hogy felperesnek az alperes által kimutatott, s a felebbezési bíróság Ítéletében is megállapított mulasztásai, az általa elfoglalt szolgálatból folyó kötelmek oly mérvű megszegését képezik-e, amelyek az alperes érdekeinek jelentékeny veszélyeztetésével járnak. Ezen tisztán jogkérdésre vonatkozó s eként a felülvizsgálat körébe eső kérdés megbirálásánál azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy egy mezei gazdaságban a háztartás vezetésére hivatott gazdaasszony jelentékeny tényező, s hogy a gazdálkodás rendes menetére nem mellékes az sem, hogy az alkalmazott munkások és napszámosoknak élelmezéssel való ellátása — ami a gazdaasszonynak teendője — pontosan, zavartalanul teljesíttessék, hogy a munkások az ebédhez kellő időben hozzájussanak, az arra való várakozással a munkaidő el ne vesztegettessék, nehogy a munkaadót az ezzel járó kétségtelen károsodás érje ; épp oly fontos az is, hogy a gazdaasszony a belső gazdaság kiegészítő részét képező tehéntartásnál a fejés körül jártas legyen, hogy a gazdának a fejés elhanyagolásából eredő károsodása elkerültessék. Mindezeket tekintetbe véve, felperesnek az a szolgálati hanyagsága, hogy az alperes gazdaságában alkalmazott munkásokat déli 12 óra helyett csak két órakor látta el ebéddel, ami miatt a munkások déli 12 órától, a mikor mind az ebéd idején a munkát abbanhagyják — két órán át vesztegelni kénytelenek — a szolgálatadó kétségtelen károsodásával járó kötelességszegést képez, és kétségtelen az is, hogy oly gazdaasszony, aki a fejéshez nem ért, szolgálatát a szolgálatadó érdekeinek veszélyeztetése nélkül betölteni sem képes ; következéskép a felperes terhére fenforgó fentebbi mulasztások megfelelnek a szolgálati kötelesség oly mérvű megszegésének, amelyek mellett nemcsak az írásbeli szerződés, hanem a fentebb kiemelt jogszabálynál fogva is alperes a felperessel a szolgálati viszonyt jogosan megszüntethette, s egyszersmind beállott a szerződésben meghatározott az az eset, a melyben felperes a kikötött 1000 K-hoz való jogát is elvesztette. Mindezeknél fogva alperes felülvizsgálati kérelmének helyet