Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)
45 = Lásd a Curiai Határozatok 1903. évf. 426. sz. a. közölt határozatot, a mely szerint akkor, ha a nő vagyona és keresménye elég arra, hogy ugy a maga, mint a férje társadalmi állásának megfelelően éljen, nem kérheti férjétől jövedelmének pótlását. Hasonlóan dönt az ugyanazon évf. 766. sz. a. közölt határozat. 27. A házasságtörésnek a férj részéről való megbocsátásával a férjnek neje irányában való tartási kötelezettsége viszszaáll. (Curia 1902 november 28. I. G. 303/902. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Felpere? felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítélete megváltoztattatik ; az alperesnek ideiglenes nőtartás iránti kötelezettsége felperessel szemben megállapíttatik. Indokok: Felperes panasza az, hogy a felebbezési biróság jogszabály sértésével bocsátkozott a házasságtörés tényének bizonyításába és megállapításába akkor, a mikor ez a házasságtörés, ha azt felperes elkövette volna is, az alperes férj részéről megbocsáttatott ; továbbá telperes azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett, a mikor a bebizonyított megbocsátásnak a miatt nem tulajdonított jelentőséget, hogy alperes a házassági életközösséget a megbocsátás kijelentésével egyidejűleg vissza nem állította ; végül felperes azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság a férjnek a törvényes nő tartása iránti kötelezettségére nézve fenálló anyagi jogszabályt sértette, a mikor felperest ideiglenes nőtartás iránt támasztott keresetével elutasította annak ellenére, hogy alperes a felperesnek állítólagos házasságtörését minden kényszer és tévedésbeejtés nélkül megbocsátotta, a mi által alperesnek mint férjnek törvényben gyökerező tartási kötelezettsége beállott. Ezek a panaszok alaposaknak találtattak. A felebbezési biróság átvévén az elsőbiróság ítéletében foglalt lényállást, azt állapította meg, hogy alperes az 1901 jan. 24-én felperes ellen házasságtörés czimén indított házassági válóperben a békéltetésről