Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

IV ben nem teljesített szolgálmányt oly időben elfogadja, amikor azt már sikeresen fel nem használhatja, hanem ebben az esetben a kötelezett féltől a munkateljesítés helyett annak értékét követelheti. A kézi napszámból álló szolgálmányok rendeltetésüknek megfelelően az egyes időszakokban előálló mezei munkában végzendők, a munka idejének megválasztása tehát nem a kötelezett, hanem a földtulajdonos jogköréhez tartozik, miből viszont okszerűen az következik, hogy a jogosult a kötelezettet értesíteni tartozik, hogy a szolgálmányt hol, mikor és milyen munkában kivánja felhasználni. Eme szolgálmányi tartozást, ha a kötelezettek anna* teljesítését meg nem tagadják, a földtulajdonos az által, hogy azt fel nem használja, önkényesen pénzbeli tartozássá át nem változtathatja, sem pedig ha a zsellérek évi napszámaikat leszolgálni készek voltak, az előző évben a zsellérek hibáján kívül használatlanul maradt szolgálmányokkal a zsellérek következő évi szolgálmányai nem szaporithatók.. --- --- __- ... — - — — —- 34 61. A tulajdonjog fentartásával kötött adásvételi szerződésnél a tulajdonjog átháramlásának a bekövetkezése a vételár teljes lefizetésétől függ, s addig, mig ez a feltétel be nem következik, a vevő birtokába adott dologra a tulajdonjog átruházásának a hatálya be nem következik. Az áru vételára iránt indított per, s a behajtás iránt az árura vezetett végrehajtás a tulajdonról való lemondást, vagy a tulajdonjog megszűnését nem eredményezi, mivel ezekkel ép az van kifejezve, hogy az eladó szerződésbeli jogaihoz ragaszkodva azt" követeli, hogy a vevő a feltételt, melyhez a tulajdondonjog megszerzése köttetett, teljesítse — ___ .... ___ .._ ._: 112 133. Az osztr. ált. polgári törvénykönyv 466. §-a értelmében, mely mint a telekkönyvi jogok szerzésével és megszüntetésével kapcsolatban álló, az ideigl. törv. szab. 22. és 156. §-ai szerint irányadó, ha az adós az elzálogosított jószág tulajdonát másra átruházza, a hitelezőnek szabadságában áll teljes kielégítését az elzálogosított dologban keresni, és pedig minthogy a zálogjog az idézett polgári törvénykönyv 457. §-a értelmében a zálogtárgy minden részére, növedékére. tartozékaira, következőleg a hasznokra is kiterjed mig ezek elkülönítve nincsenek, ugy a zálogtárgy állagából, mint annak a haszonélvezetéből... ... ... __. ... .._ .__ 210 150. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a magyar színműírók 1837 előtt csupán a m. kir. Akadémia által kiirt pályadijakra tarthattak igényt, és hogy csupán a pesti nemzeti színház megnyitása után 1837 deczember hó 28-án jelent meg az az okirat, melyben a színház igazgatósága az eredeti színmű- és operairóknak a három előadásból egy egész jövedelmet biztosit, a többi előadásokból pedig tandemet nem kapott a szerző, mely jutalmazási rendszer még az 1840-ben sem változott, a midőn a szinház országossá vált, és csak 1843-tól kezdve fizettek a színházigazgatók, szerzőknek 5,