Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

43 vagy valótlan voltát nem állapitotta meg, minélfogva a tényállás hiánj os. Ez a panasz annyiban alapos, hogy nőtartás iránti perben a tényálláshoz tartozván mindazoknak a tényeknek és körülményeknek tüzetes megállapítása, a melyekből biztosan lehetne arra következtetni, hogy a peres felek melyike okozta a különélést, erre pedig az is befolyással bírván, hogy a nő férjét becsületében megsértette vagy alaptalanul gyanúsította, ebben a tárgyban is a tényállást meg kellett volna állapítani. Végre anyagi jogszabály megsértése gyanánt alperes azt panaszolja, hogy a tartásdíj mennyiségének megállapításánál nem lett számításba véve, hogy a peres feleknek serdületlen fiuk van, a kit alperes tart. Ez a panasz is alapos, mert a női tartásdíj nagyságának megállapításánál a férj egyéb terhei is figyelembe veendők, a felebbezési bíróság pedig az eljárás folyamán felmerült erre az állításra a tényállás megállapításánál nem terjeszkedett ki. = Lásd a Dtár III. f. VI. k 51. sz. a. közölt határozatot, mely szerint a nő jogosan elhagyhatja férjét, ki őt alaptalanul magzatelhajtással vádolta. 26. Ha a nő vagyonnal és jövedelemmel bír, az őt megillető tartásdíj összegének megállapításánál saját vagyona és jövedelme is figyelembe s a mérlegelés körébe veendő akkor is, ha az együttélést alapos ok nélkül a férj szakította meg. — Az az évi járadék, a melynek fizetésére a szülők leányuk férjhezmenetele alkalmával a háztartási költség részbeni fedezésére minden korlátozás nélkül magukat kötelezték, hozomány természetével bir, s ekként, a mennyiben eme járulék fizetése feltétlenül köteleztetett s a fizetésre a szülők képesek is, ennek hováforditása iránt a házassági kötelék fenállása idejében a férj lévén jogosult intézkedni, amenynyiben azt a férj neje eltartására óhajtja fordítani, a tar-