Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

XVII Lap viszony társadalmi és erkölcsi jelentőségénél fogva egymagában véve nem fosztja meg attól az igényétől, hogy férjéhez visszatérjen, és ha ez a férj hibája miatt meghiúsul, ez alapon férjétől tartásdijat követeljen ... __. __. ... .__ _._ ... ... ... ... 40 24. Tekintettel a peres felek magasabb társadalmi állására, az a körülmény, hogv a feleség férjét folyton rágalmazva azt híresztelte, hogy hivatalából elcsapták és első nejét meggyilkolta, elegendő annak elfogadására, hogy a férj nejével az együttélést nem jogtalanul szakította meg___ ._. ._. ... ... ... ... ... ... ... 41 25. Arra nézve, hogy a házastársak melyike okozta a különélést, az is befolyással bir, hogy a nő férjét becsületében megsértette, vagy alaptalanul gyanúsította. — A női tartásdíj nagyságának megállapításánál a férj egyéb terhei is figyelembe veendők ... ... 42 26 Ha a nő vagyonnal és jövedelemmel bir, az őt megillető tartásdíj összegének megállapításánál saját vagyona és jövedelme is figyelembe s a mérlegelés körébe veendő, akkor is, ha az együttélést alapos ok nélkül a férj szakította meg. — Az az évi járadék, amelynek fizetésére a szülők leányuk férjhezmenetele alkalmával a háztartási költség részbeni fedezésére minden korlátozás nélkül magukat kötelezték, hozomány természetével bir, s ekként, amenynyiben eme járulék fizetése feltétlenül köteleztetett s a fizetésre a szülők képesek is, ennek hováforditása iránt a házassági kötelék íenállása idejében a férj lévén jogosult intézkedni, amennyiben azt a férj neje eltartására óhajtja fordítani, a tartásdíj megállapításánál az ily évi járadék is figyelembe és a mérlegelés körébe veendő ... ... ... — — — .... — — — ... ... — 43 27. A házasságtörésnek a férj részéről való megbocsátásával a férjnek neje irányában való tartási kötelezettsége visszaáll . — ... 45 28. A házasfelek közjegyzői okiratban akképp szerződtek, hogy ha bármelyikük a házasságnak birói felbontását követelné, a nő jogosítva lesz külön lakni, a férj pedig köteles lesz a válókereset megindításától a jogerős ítélet hozataláig nejének évi 5000 frt tartásdijat fizetni. A nő a budapesti kir. törvényszék előtt válópert indított a férje ellen és a közjegyzői okirat alapján ellene 5000 K félévi tartás iránt végrehajtást kért és foganatosított. Később a budapesti kir. törvényszék a válókeresetet illetéktelensége miatt elutasította. Kimondatott, hogy az a körülmény, mely szerint a kir. törvényszék a keresetet illetékesség hiányából elutasította, a nő végrehajtási jogát meg nem szünteti, hanem csak azzal a hatálylyal bírhatna, hogy az illetéktelenségét kimondó határozat keltének időpontjától kezdve — válóper nem lévén folyamatban — a nő tartási dijat követelni nem lenne jogositva. Minthogy azonban a nő a válópert az illetékes kir. törvényszéknél az elutasító határozat keltétől számított 30 nap alatt megindította és ezzel a sommás eljárási törvény 28. §-a értelmében a kereset beadásáDöntvénytár. III. f. XXIV. b