Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

ii7 40. §. szerint a fővárost a szabályrendelet alapján megillető mindennemű követeléseknek behajtása a fővárosi járulékok behajtására nézve fenálló szabályok szerint közigazgatási végrehajtás utján foganatosittatik. Az előadottak szerint a szóban forgó ágcsőfektetési dij az ingatlant terheli s behajtása a fővárosi járulékok behajtására nézve fenálló szabályok szerint közigazgatási végrehajtás utján történik ; mint ilyen tehát községi adópótlék természetével bir, s igy az 1883: XLIV. tcz. 88. §-a szerint előnyös tételt képez ; ennélfogva az elsőbiróság végzését részben megváltoztatni s az ágcső fektetési diját sorozni kellett. (1902. évi november hó 28. 1141/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben indokainál fogva. 64. Ha a törvénytelen gyermek nemzése Erdélyben történt, a gyermektartási kötelezettség kérdése az osztrák polgári törvény szerint bírálandó el. Ebben pedig nem foglaltatik olyan rendelkezés, hogy a törvénytelen gyermeknek nem volna igénye a természetes apától tartást követelni abban az esetben, ha az anya a fogamzási időszakban többekkel nemileg közösült vagy esetleg feslett életet folytatott. (Curia 1903 január 30. I. G. 484/902. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítélete megváltoztattatik, alperes gyermektartási kötelezettsége megállapíttatik. Indokok: A felebbezési bíróság tényállása szerint nem vitás az, hogy alperes a törvénytelen gyermek anyjával, F. R.-val a válságos időben nemileg közösült. A nemzés Kolozsvárt történvén, a gyermektartási kötelezettség kérdésében az osztrák polgári törvénykönyv rendelkezései nyernek alkalmazást. Az osztrák polgári törvénykönyv 163. §-a szerint a törvénytelen gyermek atyjának az vélelmezendő, aki a gyermek anyjával oly időszak alatt közösült, melytől a születésig