Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

n8 hatnál nem kevesebb és tiznél nem több hónap mult el, az osztrák polgári törvénykönyv e szakaszában azonban nem foglaltatik olyan rendelkezés, hogy a törvénytelen gyermeknek nem volna igénye a természetes apától tartást követelni abban az esetben, ha az anya a fogamzási időszakban többekkel nemileg közösült vagy esetleg feslett életet folytatott. Ezekhez képest a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn alperes ama kifogásának, hogy F. R. a válságos időben többekkel nemileg közösült s feslett életet folytatott, helyt adva, felperest keresetével elutasította. Minthogy tehát az e részben meg nem támadott tényállás szerint alperes a fogamzási időszakban F. R.-val nemileg közösült, a felebbezési bíróság ítéletét az osztrák polgári törvénykönyv 163. §-a értelmében megváltoztatni, az alperes kötelezettségét kiskorú F. M. tartására vonatkozóan megállapítani kellett. = Jogszabály, hogy nem Magyarországon nemzett s nem magyar honos törvénytelen gyermek részére magyar honossal szemben tartásdíj csak abban az esetben ítéltetik, ha abban az államban, hol a nemzés történt, ily keresetnek helye van, s ha ott törvény nem tiltja, hogy odavaló honossal szemben magyar honos részére hasonló tartásdíj megítéltessék. {Curiai Határozatok 1900. évf. 605. sz.) Hogy Erdélyben a többekkel való közösülés kérdése Jiözömbös, lásd Curiai Határozatok 1902. évf. 26. sz. a. közölt határozatot. 65. Annak a nyilatkozata, aki egy másik személy adósságának kifizetését igéri, «ha a hitelező ezen összeget a nyilatkozat kiállításától számított 8 nap alatt kezéhez nem kapja», feltételes arra az esetre, ha más nem fizet a kitett határidő alatt, de semmi esetre sem kezességi nyilatkozat, hanem adósságelvállalás. — Az adósságátvállalás egészen uj jogalap s az átvállaló azokat a kifogásokat sem érvényesítheti a kereset ellen, amit az eredeti adós. (Curia 1902 június 12. 2920/902. sz. a.)