Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

100 tetszésére bizza, nem értelmezhető akként, hogy az eladó a törvény által előirt értékesítési módot mellőzhesse, főként annak hiányában, hogy a vevő beleegyezését kikérte volna a szabadkézből való eladáshoz. (Curia 1903 márczius 10. 29/903. sz. a.) A kassai kir. tábla: A kir. törvényszék Ítéletét azon részváltoztatással hagyja helyben, hogy az alperest csupán 782 K 14 f. tőke s járulékának a felperes részére leendő megfizetésére kötelezi, ezen összeget meghaladó keresetével felperest elutasítja. Indokok: Meg kellett változtatni a kir. törvényszék ítéletének azt a részét, mely szerint a B. 7. a. 11. t. a. felszámított 140 frt 92 krt árkülönbözet czimén a felperesnek megítélte, mert a kereskedelmi törvény 351. §-a szerint oly esetben, midőn a vevőt az áru átvételében késedelem terheli s az eladó a §-ban megjelölt választási jogát az áru eladásával érvényesiti, azt a törvény értelmében van jogosítva gyakorolni, t. i. a 347. §. értelmében a tőzsdei árral nem bíró árukat hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverés utján eladni, már pedig a felperes ez árukat a törvény idézett rendelkezésének mellőzésével szabadkézből adta el és így az árkülönbözet követelhetésére jogosultsággal nem bir. Nem vehető figyelembe a felperesnek az az érvelése sem, hogy az N. a. levél szerint az alperes az árukkal való rendelkezést tetszésére bizta ; mert ez a levél nem a raktáron levő és szabadkézből eladott P. 7. a. árukra, hanem az N. és S. czégnek küldött és azok által el nem fogadott 2 waggon árura vonatkozott, de másrészről még ettől eltekintve is, a saját tetszésre való bocsátás nem értelmezhető akként, hogy a felperes a törvény által előirt értékesitési módot mellőzhesse, főként annak hiányában, hogy az alperes beleegyezését kikérte volna a felperes által eszközölt szabadkézbőli eladáshoz. Ezek szerint a felperesnek ez a követelése jogos nem lévén, azt a kereseti követelések közül törülni s a felperest a részbeni keresetével elutasítani kellett. Ezek szerint a felperes követelése 782 K 14 f-re olvad, mely összegben alperest marasztalni kellett. (1902 november 17. 2217/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik.