Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

101 Indokok: Annak előrebocsátásával, hogy a kir. tábla az N. a. levél tartalmát annyiban, amennyiben ezt nem a felperesnél még raktáron maradt és az alperes által át nem vett árukra vonatkoztatta, tévesen értelmezte, mivel ezen levélnek világos tartalma szerint alperes kijelentette, hogy ő a felperesnél még raktáron levő áruk felett már abból az okból sem rendelkezik, mert a N. és S. czégeknek a felperes utján általa szállított áru neki (alperesnek) minőségi kifogás mellett rendelkezésre bocsájtátott, amiből pedig világos, hogy a levél utolsó bekezdésében foglalt ez a kijelentés, hogy felperes az áru felett rendelkezhetik, a nála (felperesnél) még raktáron levő árura vonatkozik : a másodbiróság Ítéletének felebbezett része a benne felhozott egyéb indokok alapján hagyatott helyben. * * = Lásd a Dtár r. f. XXVIII. k. 39. sz., III. f. V. k. 19. sz., XII. k. 118. sz. a. közölt határozatokat. Hogy eladás nélkül szintén nem követelhető a késedelmes vevőtől árkülönbözet L r. f. XXV. k. 84. sz., u. f. II. k. 99. sz., VII. k. 137. sz. és XXXV. k. 49. sz. a. közölt határozatokat. 54Használati dij kikötése esetén a koczkázatot a tulajdonos viseli s igy a rendes használat alatt az átengedett munkaeszközben beállott kár a tulajdonosra hárul. — Az adós az általa ajánlott fizetés visszautasításának következményeit csak ugy háríthatja a hitelezőre, ha a kérdéses összeget, illetve annyit, a mennyi a hitelezőt jogosan megillette s a mely összeg ennek javára megítéltetett, bírói letétbe helyezi, mert ellenkező esetben a hitelező visszautasító nyilatkozatát a késedelem tekintetében mentségül fel nem hozhatja. (Budapesti kir. tábla 1903 január 29. I. G. 313/902. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyet ád s ennek folytán a per- és felebbezési költségeket a peres felek között köl-