Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

99 nem sommás, hanem rendes eljárás alá akként tartozik, hogy attól eltérésnek helye nincs. Ámde ezen az alapon a birói illetőség hivatalból leszállítható nem volt, mert a kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet 9. §-a szerint a kereset hivatalból csak a 8. §-ban felhozott esetekben utasitható vissza akkor, ha a kereset köztörvényi eljárás utján, vagy nem az illetékes biróság előtt indittatott meg : miből következik, hogy ama rendelet szempontjából csak a 8. §-ban felsorolt perek tartoznak akként külön ügybiróság elé, hogy attól eltérésnek helye nincs, már pedig felperes keresete a §-ban felsorolt esetek közé egyáltalában nem vonható. (Hasonlóan határozott a kir. Curia 1901. H. 12. sz. a.) Ezek szerint a birói illetőség tekintetéből a sommás eljárási törvény 166. §. rendelkezése jelenleg alkalmazható nem lévén, a megtámadott végzés megváltoztatásával a felebbezési bíróságot további megfelelő eljárásra kellett utasítani. — L. a kir. Curiának a Curiai Határozatok 1902. évf. 790. sz. a. közölt határozatát, amely kimondja, hogy abban a perben, amelynek tárgya egy alkalmi egyesület részeseinek egymás közötti vagyoni igényre, a birói illetékesség hiánya hivatalból figyelembe nem vehető. — A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa az ellenkező gyakorlatot folytatja. Lásd Curiai Határozatok 1903. évf. 799 sz. a. is. 53A kereskedelmi törvény 351. §-a szerint oly esetben, midőn a vevőt az áru átvételében késedelem terheli s az eladó a §-ban megjelölt választási jogát az áru eladásával érvényesiti, azt^a törvény értelmében van jogosítva gyakorolni, t. i. a 347. §. értelmében a tőzsdei árral nem biró árukat hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverés utján eladni, ha tehát az árukat szabad kézből adta el, árkülönbözet követelhetésére jogosultsággal nem bir. — A vevőnek az a kijelentése, hogy az árukkal való rendelkezést az eladó 7*