Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

VII adók, vagyis ha és amennyiben az alapszerződésre nézve a felsőbb jóváhagyás megkívántatik, ez a jóváhagyás az átruházáshoz is ugyanabból a szempontból szükséges. — Az érseki uradalom kötött birtok, illetőleg legfelsőbb felügyelet és ellenőrzés alatt álló egyházi íőbb javadalom lévén, az "érseki uradalom» kitétel alatt nem érthető egyedül a tényleges javadalmas vagy annak gazdasági tisztsége, hanem mindaz, akit a legfőbb felügyelet és ellenőrzés gyakorlata jogilag megillet. Minthogy a haszonbérleti szerződést az alperes nem saját személyében, hanem mint az érsekség javadalmasa kötötte meg és a bérlemény tárgya nem az alperesnek magánvagyona, hanem az érsekség javadalma; következésképpen nem lehet helye annak, hogy alperes a bérlemény tárgyának átadására saját személyében köteleztessék. — A haszonbérlő az átadás iránt birói oltalmat csak akkor és annyiban vehet igénybe, ha és amennyiben az átadatni kivánt területet helyileg tüzetesen megjelöli és egyúttal kimutatja azt, hogy azt a területet a haszonbérbeadó vagy más, tényleg használja, avagy hogy annak a területnek a haszonbérlő részéről szerződésszerű czélra használatba vételét a bérbeadó egyébként akadályozta. Egy nagyobb területen a hely közelebbi meghatározása nélkül ugy a már nyitott, mint a haszonbérlő részéről nyitható bányákból bizonyos fajú kőzeteknek a haszonbérlő részéről saját részére kizárólagos kiaknázási joga iránt létrejött haszonbérleti szerződés önmagában véve a szerencseszerződés jogi természetével bir; ilyen szerződésnél tehát külön kikötés nélkül a haszonbérbeadót az illető fajú kőzetek létezése iránt általában véve, úgyszintén erre vonatkozóan a hely és idő tekintetében szavatosság nem terheli __ ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... _._ ... 35. Ha az adós a megállapodás szerint a végelszámoláson tartozik teljesíteni, és ezen végelszámolásnak megállapodásszerű ideje és feltétele bekövetkezett, a hitelezőnek a végelszámolás előtt a teljesítés iránt indított keresete nem idő előtti, mert a felek között az elszámolás magában a perben is megtörténhetik ... ... ._. 36. Az 1874: XVIII. tcz. 1. pontja szerint a vaspályavállalatok általában felelősek mindazon károkért, melyek az által okoztatnak, hogy valaki a vaspálya üzeménél testi sértést szenvedett és pedig korlátozás nélkül, tehát saját alkalmazottaival szemben is. Eme kötelezettség alul ennélfogva csakis az esetben volna felmenthető, ha bizonyította volna, hogy felperes sérülését valamely elhárithatlan esemény (vis major) vagy egy harmadik személynek el nem hárítható cselekménye, vagy felperes saját hibája okozta. — Nem tekinthelő n sérült saját hibájának, ha ő a munka teljesitésénél a szokott, de nem szabályszerű módokat alkalmazta. — Az a körülmény, hogy felperes bizonyos fokú előkészültség mellett kézzel s ülő helyzetben végezhető könnyebb munka által magának kere-