Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

Ezen ítélet ellen csupán felperes élt felebbezéssel ; a másodbiróság helyet adott az alperes elkésettségi kifogásának s az elsőbiróság ítéletét megsemmisítette, ellenben a Curia alperest az elkésettségre alapított kifogást mellőző és a pert érdemileg eldöntő elsőbirósági ítéletben megnyugodottnak tekintette, s a másodbiróságot érdemi határozat hozatalára utasította. L. még a fentebb 18. és 19. a. közölt határozatokat, amelyben a pernyertes a felülvizsgálathoz csatlakozó kérelmével sikeresen támadta meg a felebbezési bíróság indokait. 21. A váltóra más által vezetett aláírásnak utólagos jóváhagyása magában véve váltójogi kötelezettséget nem szül. (Curia 1902 szeptember 16. 256/902. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság itélelete helybenhagyatik. Indokok: A kereseti váltón látható, valódiság tekintetében megtagadott K. J. kibocsátói, névaláírást alperesnek valódi alárásaival a kir. Curia is összehasonlítván, ez uton egyéb támogató adat hiányában nem találta megállapíthatónak azt, hogy a kifogásolt aláírás valódi. Ennélfogva az alsóbiróságok helyesen rendelkeztek, midőn a per kimenetelét a felperes részéről kinált és alperes által elfogadott, a perrendtartás 172. §-ának d) pontjában szabályozott eskü le- vagy le nem tételétől tették függővé. Habár az eskü arra a körülményre, hogy alperes aláírását utólag jóvá nem hagyta, kiterjeszthető nem lett volna, mivel az aláírásnak utólagos jóváhagyása magában véve váltójogi kötelezettséget nem szül, minthogy azonban felperes még sem fölebbezett amiatt, hogy az eskü a fenti körülményre is kiterjesztetett, az ítélet e részben alperes előnyére az 1881 : LIX. tcz. 42. §-a értelmében meg nem változtatható. A másodbiróság ítélete az itt felhozott indokból hagyatott helyben. = A kiskorúság alatt aláirt váltón alapuló követelésnek az aláiró által teljeskoruvá válta után való elismerése váltókereseti jogot, mely csak érvényes váltólevélre és abban érvényesen vállalt váltókötelezettségre alapitható, nem ad. Dtár III. f. XX. k. 5.