Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)
felperesnek bizonyítani azt, hogy ő alperes, vagy más harmadik személy részéről a tévedés tárgya tekintetében a törvényszabta módon megtévesztve lett. A kir. törvényszék a házasfelek egyénisége és életviszonyainak tekintetbe vételével elfogadandónak találta, hogy az adott esetben a tévedés tárgyát képező körülmény alperesre vonatkozóan lényeges személyi tulajdonságnak minősítendő, valamint elfogadta felperes amaz érvelését is, hogy ő a szülésnek alperes részéről és távoli idegen helyen történte folytán, az általában mindenki s igy ő általa is érintetlen hajadonnak vélt alperessel házasságot nem kötött volna, ha előzetes tudomással bir az alperes előéletében előfordult s mindenesetre a női tisztességet érintő botlásáról s hogy ilykép megtévedése s a házasság megkötése közt okozati összefüggés forog fen, bővebb méltatás alá tehát csak a felperes által szolgáltatott amaz adatok voltak veendők, amelyekkel felperes megtévesztését kivánja bizonyítottnak vétetni. Felperes az ő megtévesztése igazolására tanukra hivatkozott, jelesül a házasság létrehozásánál közben járt K. H., továbbá G. J. és alperes édesatyja, R. G tanuk vallomásával kivánta bizonyítani, hogy alperes ennek tisztességes hajadoni volta különös kiemelésével igértetett neki oda, illetve adatott nőül. Továbbá F. K., K. A. és K. J. tanukat arra vonatkozólag kérte kihallgattatni, hogv a hagyományos zsidó szertartások szerint az egyházi esketés alkalmával készittetni és felolvastatni szokott házassági szerződésben, az első nászéj fájdalmaiért a csak jnég nem szült hajadon részére kikötött 200 frt s nem pedig az özvegyek vagy már szült nők részére biztosított 80 frt vétetvén be alperes, illetve édes atyja befolyásolásával, ez a körülmény is nagy mérvben okul szolgált az ő megtévesztésére. A per adataival azonban nem vehette a biróság felperes bármely módon való megtévesztését bizonyítottnak. K. H. tanú ugyanis azt vallja, hogy a közte és alperes édes atyja közt, midőn ez őt kiterjedt ösmeretségi körére hivatkozással, leánya alperes részére alkalmas vőlegény, illetve férj szerzésével megbízta, az alperes korábbi erkölcsi megbotlása mint általában titokban maradt dolog s ebből folyóan alperes tisztességes vagy nem tisztességes hajadoni mivolta egyáltalán