Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

XXIX kezeti alapszabály azon intézkedése, hogy a tag csak a törzsbetét teljes befizetése után léphet ki, mint a törvény parancsoló rendelkezésével ellenkező, érvénytelen. — A keresk. törv. 257. §-ának feltétlen hatályú azon rendelkezésével szemben, hogy a korlátolt felelősséggel alakult szövetkezet tagjai a kiválás évéről szóló zárszámadás szerint reájuk eső üzletrész kifizetését az elévülési idő lejártával követelhetik, az alapszabály ellenkező határozatai érvénynyel és kötelező erővel szintén egyáltalában nem bírhatnak. — A kereskedelmi törvény 237. §-ának az a határozata, hogy a felmondott üzletrész visszafizetése az elévülési idő lejártával csak abban az esetben követelhető, ha addig a társaság feloszlása el nem határoztatott, a társaság hitelezőinek érdekeit védő törvényes intézkedés lévén, ezen határozattal szemben a szövetkezet és tagja között létrejött és azzal ellenkező kölcsönös megállapodás sem vehető figyelembe --- — --- .__ 47. Letéti jegyek és nyugták, melyek csupán annak elismerését tartalmazzák, hogy az azokban nyugtatványozott készpénzt és értékpapírokat az említett okiratok kiállítói egy bizonyos személytől biztosítékul átvették, illetve a neki járó munkabérösszegből egyelőre visszatartották, mint forgalom tárgyát nem képező egyszerű elismervények az azokban nyugtatványozott értékeket nem helyettesitik és az illető személynek az emiitett okiratok kiállítói ellen fenállott követelései nem is ezeken az okiratokon, hanem a közte és az okiratok kiállítói közt létrejött munkabérszerződésen alapulnak, az emiitett elismervények kézi zálogul átadásának puszta ténye tehát az elismervényekben nyugtatványozott értékekre és az elismervények kiállítói ellen fenálló kérdéses követelésekre harmadik személyekkel szemben érvényesíthető zálogjogot nem ad 52. A társaság, amely alkalmazottait kényszeríti, hogy nyugdíj intézetébe belépjenek, s mely hozzájárulás czimén fizetésükből levonásokat eszközöl, a nyugdíj igény tekintetében perbe vonható, s e tekintetben közömbös, vajon a nyugdijalap a társaság vagyonától elkülönítve és az alkalmazottak közreműködésével kezeltetik-e ? — A gőzhajózási társaság az 1869. évi ideiglenes hajózási rendszabály értelmében jogosítva lévén alkalmazottai felett a fegyelmi hatóságot gyakorolni, a kir. bíróságok a fegyelmi eljárás során megállapított tényeket felül nem vizsgálhatják, hanem csakis azt, vajon e tények az elbocsátás jogos okául szolgálhatnak-e ? 65. A czégjegyzésre jogosított igazgatónak a czégjegyzési jogosultsággal csupán az általa képviselt czég érdekében és a társaságon kivül álló harmadik személyekkel szemben szabad élnie, de nem áll szabadságában ezt a jogosítványt a társaság ellenében arra felhasználnia, hogy a társaságot önmaga irányában váltóilag kötelezze — —- -~ --- - - — --- —- —- — —83. Abban a perben, amelynek tárgya egy alkalmi egyesület részeseinek