Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)
Lap hatáskör alá nem tartozik, nem akadályozza a beszámítás érvényesítését ... — — -- — — — — — — — — — 97 49. A felebbezési eljárásban is alkalmazandó a sommás eljárási törvény 8. §-ának az a rendelkezése, hogy ha az, aki a fél helyett mint meghatalmazott fellép, ebbeli minőségét nem igazolja, a bíróság nyomban kihirdetendő végzéssel a meghatalmazás utólagos igazolására meg nem hosszabbítható, és rendszerint nyolcz napnál tovább nem terjedhető határidőt tüz ki s e mellett vagy elhalasztja az eljárást, vagy pedig a meghatalmazás nélkül fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsátja; ha pedig a zárhatáridő alatt a szabályszerű meghatalmazás be nem mutattatik, a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene további eljárás nélkül a meg nem jelenés törvényes következményei alkalmazandók — ... — — — --- — --- --- --- --- 98 50. A peres felek az iránt előterjesztett kérelme, hogy a per tárgyalása felfüggesztessék, magában foglalja azt a kölcsönös megállapodást is, hogy a per ne tárgyaltassék, ennélfogva ilyen esetben a per szünetelőnek mondandó ki_-. ... ___ ... ._. ... ... —_ 99 123. .A fenforgó jogkérdés eldöntésére a felülvizsgálati bíróság által alapul vétetett a felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényálláson kivül az elsőbiróság ítéletében megállapított tényállás is, mert ezt a felebbezési bíróság nem mellőzte, azzal ellenkező tényállást meg nem állapított és azt ítéleté De nyilván csak azért nem foglalta, mert az általa vallott jogfelfogás mellett erre szüksége nem volt (Budapesti kir. tábla.)___ ___ ... ... ___ — ... ... 240 Végrehajtási törvény. 1 v A végrehajtató képviselőjét abban az esetben, ha őt a végrehajtás íoganatositásánál nem ügyvéd vagy nem bejegyzett ügyvédjelölt helyettesíti, közbenjárás czimén díj és költség meg nem illeti. (A marosvásárhelyi kir. táblának 15. sz. polgári határozata.)--- ... 34 16. Ha az elsőbirósági itélet a tulajdonjognak végrehajtás utján leendő bekebelezését az ítéletnek jogerőre emelkedése utánra rendeli el, ezzel már eleve kizárta, hogy erre nézve a végrehajtás két egybehangzó itélet alapján elrendelhető legyen. (Budapesti kir. tábla.).. 35, 17. Az 1881. évi LIX. tcz. 48. §-a értelmében két egybehangzó ítéletnek végrehajtását a különben törvényileg ki nem zárt felebbezés nem gátolja; hasonló intézkedést tartalmaz az 1881 : LX. tcz. 1. §-ának b) pontja isw Habár a kielégítési végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló elsőbirósági ítéletben a felperesek teljesítési kötelezettsége az elsőbirósági itélet jogerőre emelkedésétől feltételezetten állapíttatott meg, mindazonáltal a bíróságnak ez az