Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

mély kölcsönös nyilatkozatát feltételezi. Ha a hagyatéki tárgyalá­son a feleket ugyanazon ügyvéd képviselte, nyilvánvaló, hogy vagy az ajánlat megtételére, vagy annak elfogadására szükséges physikai személy hiányzott s következően ezen alkalommal érvé­nyes megállapodás létre nem jöhetett .__ ... ... .__ ... ... 340 185. Az önkormányzattal nem biró római katholikus iskolának jogi képviselete egyedül a megyés püspököt illeti... ... ... ... ___ 341 CSALÁDI JOG. 1. Felperesek sem azt nem bizonyították, hogy alperes vagyonának kezelésére, mint gyengeelméjü egyén, képtelen, sem pedig azt, hogy vagyonát pazarolná; a gondnokság alá helyezés egyedül alperesnek gyakori ittassága alapján el nem rendelhető, mert a részegeskedés egymagában a törvényben mint önálló gondnokság alá helyezési ok felemlítve nincsen. Kimondatott továbbá, hogy a jelen esetben alperes ez alapon már azért sem volna gondnok­ság alá helyezhető, mivel az is igazoltatott, hogy alperes már az italnak kis mértékben való élvezete mellett ittas lesz, ittassá­gából tehát arra, hogy az italra vagyoni viszonyaival arányban nem álló magas összeget költene, nem vonható jogszerű követ­keztetés— — — ... — — — _— — .— ... ... ... 1 2. A vagyoni viszonyok szabályozása iránt a házasfelek között létre­jött szerződések a házassági kötelék felbontásával, vagy ezzel a vagyoni viszonyok tekintetében egyenlő hatályú ágy- és asztaltól való elválasztással önként megszűnnek; ez a következmény azon­ban csak akkor áll be, ha annak a felek ellenkező megállapodása útját nem állja. Ha a házastársak abban állapodtak volt meg, hogy elválás esetében a vétkes fél vagyonának felét elveszítse, a szent­széki Ítélettel vétkesnek kimondott férj hagyatékának fele a nőt illeti meg, következőleg a férj vagyonának a nő részére már lekötött fele részéről később érvényesen más javára nem vég­rendelkezhetik — — — ... --- —- --- — --- J 7. Az a körülmény, hogy a nő elhallgatta, hogy évekkel a házasság megkötése előtt idegen helyen gyermekei szült, nem képez megtévesztést és nem ok a házasság érvénytelenítésére . ... 12 12. A vagyonnak a gyermekre egyedül a holtig való tartás kikötése mellett való átruházása, állandó bírói gyakorlat szerint visszteher nélküli vagyonátruházásnak tekintendő. — Az örökhagyó özvegyé­nek özvegyi joga, az örökös özvegyéét megelőzi. — Az özvegyi jogot rendszerint csakis a törvényesen elválasztott és birói ítélettel vétkesnek nyilvánított nő veszti el. De megállapittatott felperes özvegyi joga a fenforgó esetben azért is, mert férje házából való távolléte hűtien elhagyásnak nem volt minősithető s mert alpere-

Next

/
Thumbnails
Contents