Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

111 A kar tisztessége és becsülete azon bizalmon nyugszik, mely az ügyvéd és megbízója között, nemcsak a munka elvállalásakor, hanem annak teljes befejezése után is fenn kell, hogy maradjon. A ki ezzel a bizalommal tisztán vagyoni érdekek szempontjából visszaél, aki a megbizó járatlanságát olyan előnyök szerzésére használja fel, amelyek kellő jártassággal biró féllel szemben, de jog szerint egyáltalában nem érvényesíthetők, súlyosan vét a kar tisztessége ellen. Az előadottak alapján, enyhítő körülményül véve vádlott korát és eddigi büntetlenségét, őt a rendelkező rész szerint elitélni kellett. A m. kir. Curia: Az elsőfokú fegyelmi biróság ítélete indokaiból helybenhagyatik. 54Az ügyvédi rendtartás nem foglal olyan rendelkezést magában, amely szerint az ügyvéd a megbízást elfogadni köteles, hanem csak azt a kötelezettséget róvja az ügyvédre, hogy a megbízás elfogadása iránt azonnal nyilatkozzék. A kartársi viszonynyal ellenkező eljárásnak jelentkezik, ha az ügyvéd egy alig számba vehető munkát, t. i. egyszerű megjelenéssel járó, készkiadásokkal össze nem kötött pertári megjelenést kartársa helyett vonakodik olyankor elvégezni, a mikor nyilvánvaló, hogy a megbízás visszautasítása posta utján már kellő időben nem közölhető. Ez a mulasztás alkalmas lenne arra, hogy az fegyelmi vétségnek tekintessék, de csak akkor, ha egyszerű pertári megjelenésről lett volna szó, de arra az esetre, mikor az illetékességi kifogásnak tárgyalása is terhelte volna, nem terjeszthető ki az ügyvéd fegyelmi felelőssége. (Curia 1902. évi szeptember hó 20-án 174. sz. a.) A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: A panasz elutasittatik. Indokok: A panaszosok feljelentéséből s a panaszlottnak nyilatkozatából az a tényállás tűnik ki, hogy dr. H. I. szegedi ügyvéd a panaszosok ellen a kalocsai kir. törvényszék előtt indított rendes perben helyettesítéssel bízta meg Sz. J. kalocsai ügy-