Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

102 eset-felvétel alapján indította meg a pert az ott néh. P. J. ismert örököseikép megnevezett kiskorúaknak a per folyama alatt meg­halt gyámanyja és azok kirendelt magángyámja ellen, és mert a halálesetben több örökös megnevezve nem volt, a törvényes gya­korlatnak megfelelőleg — a netáni ismeretlen örökösöket ügy­gondnoknak kirendelése mellett hirdetményi idézéssel vonta perbe, melynek perrendszerü közzétételét a hivatalos lappéldány bizo­nyitja. — Felperes, mint néh. P. J. hitelezője az örökségnek birtokbavétele előtt lép fel keresőleg az örökösök ellen. Ily kö­rülmények közt felperes tényleg a törvényes gyakorlatnak megfele­lően járt el, mikor a haláleseti felvételben megnevezett kis­korúakat mint ismert örökösöket, az ott meg nem nevezetteket pedig, mint ismeretleneket ügygondnok kirendelésével hirdet­ményileg idézte perbe. Nem vétethetett figyelembe a kereset ellen alakiság szempontjából a viszonválaszban felhozott azon al­peresi kifogás sem, hogy felperes az egyházmegyei hatóságot, mint állítólag ismert örököst perbe nem vonta, mert az örökösöknek perbe vonásánál a keresetnek beadása idejében irányadóul a haláleseti felvétel szolgált, mint ez irányban akkor egyedül mérvadó köz­okirat, amelyben csakis a perbeidézett két kiskorú örököskép van megnevezve, és mert ily körülmények közt a halálesetben örö­kösül meg nem nevezett egyházi hatóság szintén az ismeretlenek ügygondnoka által jelentkezik képviseltnek. De nem szolgálhatott akadályul a most emiitett körülmény az adott esetben a per érdemében való elbírálásának, mert felperes annak folytán, hogy a néh. P. J. hagyatéka időközben az örökösöknek a hagyatéki végzések szerint átadatott ; kereseti követelésének kielégítési alap­ját a tanúvallomások feletti észrevételekben az egyházi hatóság­nak az ingókból átadott egy harmadrésznek kizárásával a hagya­téki vagyonnak azon részére korlátolta, mely a perbeidézett örö­kösöknek az ingatlanok egészében és az ingóknak két harmad részében az itélet rendelkező részében jelzettekhez képest jutott, és mert ennek folytán a hagyatékra nézve egyik örökösül elismert egyházi hatóságra, az alperesek részéről kifogásolt alaki hiánynak daczára, a pernek érdemben való elbírálásával vagyoni hátrány nem háramolhatik. Az alperesek által tagadott kereseti állítások­nak bizonyítása végett felhívott tanuk közül S., W., W. és N.

Next

/
Thumbnails
Contents