Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

Q2 tétele esetére marasztalni kellett alperest még további 4 forint 69 kr.-ban is, mert az 1892. évi zárszámadás szerint a tőzsdebetétek összege 470,280 frtot, az évi veszteség pedig 2890 frt 71 krt tett, vagyis egy-egy 50 frtos üzletrészre 31 kr. veszteség esvén, felperest ezen zárszámadás szerint üzletrész fejében 1 darab 50 frtos törzsrészjegy után 49 frt 69 kr. illeti meg. Minthogy pedig a marasztalási összeg által felperes az alperes szövetkezet elleni igényére nézve teljes kielégítést nyer, a nevére szóló törzsrészjegyet a fizetés folytán alperesnek kiadni tartozik. Ennélfogva alperest a törzsrészjegy átadása ellenében való fizetésre kellett kötelezni. Az előadottakból egyúttal [következik, hogy felperest követelésének 31 krt tevő részével feltétlenül el kellett utasitani. (1900 deczember 12. 85799/900. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét azzal a részbeli változtatással, hogy alperes a neki megítélt főesküt csak dr. B. és R. volt igazgatósági tagok személyében köteles letenni, helybenhagyja. Indokok: Tekintve, hogy az alperes társaság igazgatóságának volt azon tagjai közül, akiknek személyében leteendőleg felperes alperest a vitatott felmondás tényére vonatkozólag a főesküvel megkínálta, A., K. és T. volt igazgatóknak, akik a főesküvel bizonyítani kivánt ténykörülmény tekintetében már tanukként lettek kihallgatva és a mondott ténykörülmény tekintetében esküvel megerősített tanúvallomásaikban már tagadólag nyilatkoztak, főeskü meg sem Ítélhető ; s tekintve, hogy az ítéletben felhozott indokoknál fogva az elsőbiróság a per vonatkozó részének kimenetelét egyebekben helyesen tette függővé az alperesnek megítélt főeskünek le- vagy le nem tételétől, az elsőbiróság Ítéletének felebbezett része tekintetében a jelen ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. (1901 június 11. 478/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete indokai alapján helybenhagyatik. = Az alapszabályok a szövetkezeti tagnak évenként való kiléphetési jogát meg nem gátolhatják. (Budapesti tábla Dtdr III. f. XVI. k. 4. sz.) Ugyanígy a Curia Dtdr u. f. XXXVIII. k. 4. sz. A kereskedelmi törvény 237. §-ának az az intézkedése, hogy a