Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

»5 kalmazandó ; már pedig az utóbb idézett törvény 249. §. 2. bekezdése az esetre, ha a zárgondnok számadására észrevételek adatnak be, a feleknek meghallgatására sommás tárgyalást rendel, mi a sommás perbeli eljárással egyértelmű, mi által ki van zárva az is, hogy a kir. járásbíróságnak a zárgondnoki számadási ügyben sommás tárgyalás utján való eljárása perenkivüli sommás eljárásnak volna tekinthető. És hogy a járásbiróságnak ez eljárása nem perenkivüli, bizonyos abból is, hogy a felett itélet által kell határozni, holott perenkivüli eljárásban itélethozásnak helye nincs. 45A házassági törvény 94. § ának azon közjogi hatályú tiltó rendelkezésével szemben, hogy a vétkes nő férje nevét nem viselheti, a felek egyességi megállapodásának joghatály nem tulajdonitható. (Curia 1902 október 15. 6445/902. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék : A B. Emil és B. Erzsébet közt 1867 április 23-án létrejött házassági kötelék alperes hibájából a házassági törvény 77. §-ának aj pontjában meghatározott bontó ok alapján ezennel felbontatik és alperes vétkesnek nyilvánittatik. A házasságból 1878. évi július hó 24-én született K. nevü kk. leánygyermek alperesnek, az anyának adatik át a szülők kölcsönös megegyezéséhez képest eltartás és neveltetés végett. Alperes abbeli kérelmével, hogy férje nevét továbbra is viselhesse, elutasittatik. Indokok: Felperes az alapon kéri a kötelék felbontását, mert neje őt 1899 április 23-én szándékosan és jogos ok nélkül elhagyta s hozzá többé vissza nem tért. Tekintve, hogy a felek megegyező előadása szerint alperes volt az, aki a fenti időben a házas együttélést megszakította és az életközösséget azóta, daczára az ez iránt kibocsátott bírói határozatnak, helyre nem állította, azt pedig, hogy az elhagyásra jogos oka lett volna, nem is állítja, mert az általa ez iránt felhozottak bírói figyelembe nem vehetők ; ennélfogva a felek házassági köteléke a házassági törvény 77. §. a)