Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

pontja alapján alperes hibájából felbontandó és a 85. §. értelmében alperes vétkesnek nyilvánítandó volt. A házasságból született K. nevü kiskorú leánygyermeknek eltartása és neveltetésére a peres felek kölcsönös megegyezése folytán a házassági törvény 95. §-a alapján alperesnek az anyának volt eltartás és neveltetés végett átadandó. Ellenben alperest azzal a kérelmével, hogy férje nevét továbbra is viselhesse, elutasítani kellett, mert a házassági törvény 94. §-ának határozott és kifejezett rendelkezése szerint az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, miből kifolyólag a törvény ebbeli rendelete ellenére a vétkesnek nyilvánított alperes, férje nevének további viselésére — mindamellett, hogy felperes ezt nem ellenezte — bíróilag fel nem jogositható. (1Q02 május 6. 13942/902. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokánál fogva és azért, mert jóllehet a peres felek a kereseti előadás szerint közös egyetértés alapján szüntették meg az életközösséget, ezt azzal a fentartással tették, hogy amikor kiengesztelődnek, az együttélést folytatni fogják, minthogy pedig a fentartás mellett és egyébként is ez a megállapodás a felperest nem akadályozhatta abban, hogy az együttélés folvtatását kívánja, amennyiben ezzel szemben az alperes a különéléshez ragaszkodott, e ténye jogos indok nélkülivé vált, a birói felhívásnak tehát indokolatlanul eleget nem tett. Továbbá mert a házassági törvény 94. §-ának azon tiltó rendelkezésével szemben, hogy a vétkes nő férje nevét nem viselheti, mint közjogi hatályú rendelkezés ellenében, a felek egyességi megállapodásának joghatály nem tulajdonitható. (1902 június 25. 5120/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhívott és felhozott indokokból helybenhagyatik. 46. A kereskedelmi törvény 235. §-ának 1. pontjában foglalt absolut rendelkezésnél fogva, mely szerint a szövetkezet tagjának jogában áll bármely üzleti év végével felmondás után kilépni, a szövetkezeti alapszabály azon intézkedése, hogy a tag csak a törzsbetét teljes befizetése után léphet