Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

7^ ményes az eredeti hitelezőnek jogaiba lép, de mert ez által az adós tartozása meg nem szűnik, hanem csak a hitelező személyében áll be változás, kétségtelen, hogy az engedményes megbizhatja az engedményezőt azzal, hogy a követelést, amely reá engedményeztetett, a saját neve alatt behajthassa. Jelen esetben tehát, amidőn felperesek már a keresetindítás után engedményezték kereseti követelésüket harmadik személyekre és amidőn az engedményesek az engedményezőkkel oly megállapodásra léptek, hogy a per továbbra is a felperesek neve alatt folytattassék és ezt a megállapodást a per bíróságának bejelentették és alperesek erről a megállapodásról végzéssel értesítve lettek, nincsen törvényes akadálya annak, hogy a per felperesek felperessége mellett érdemileg elbíráltassák, aminek következtében az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett, felperesek kereseti joga megállapítandó s az elsőbiróság a per érdemi elbírálására utasítandó volt. (1902 május 7. 5247/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete indokai alapján helybenhagyatik. 40. A curiai Ítélet, mint nem felebbezhető birói határozat a kézbesítést követő napon emelkedvén az 1881: LIX. tcz. 23. §-ának rendelkezése szerint jogerőre, ettől a következő naptól számítandó az a záros határidő, amely alatt perújításnak helye van. A törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy az években meghatározott időtartam az utolsó évnek azon a napján jár le, amely nap számánál és elnevezésénél fogva a határidő kezdő-napjának megfelel. (Curia 1902 október 8. 1118/901. sz. a.) A nagykikindai kir. törvényszék: Felperes perujitási kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes, aki váltó-keresetével a m. kir. Curiának 1012/897. sz. a. kelt Ítéletével abból az okból utasíttatott el, mert az alapperben nem tagadta alperesnek abbeli tényállítását, miszerint a kereseti váltó összegét az alperes, mint a váltó el-