Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

VI birt, vagy amennyiben a szomszédtulajdonos bizonyítja, hogy követelését a bár kellő gondossággal megválasztott építőmestertől, annak vagyontalansága miatt be nem hajthatja. (Budapesti tábla) 50 24. A hitelező kielégítése nélkül is megszünhetik ugyan a kötelem, ha a teljesítés lehetetlenné válik, de az adós a teljesítés lehetetlensége miatt is csak akkor szabadul fel a kötelezettség alól, ha a teljesítés lehetetlensége az adós hibáján kívül eső véletlen, vagy el nem hárítható körülmény folytán következik be. (Budapesti kir. tábla.) 1. — — — ... — ... — — — — — 5 3 39. Az engedményes megbízhatja az engedményezőt azzal, hogy az engedményezett követelést az engedményező a saját neve alatt behajthassa ... _-- — .._ ... —- ... --- —- 75 41. A vevő, ki tudta, hogy az általa vásárolt bor nem természetes, hanem mesterségesen készült bor, mely forgalomba nem bocsátható, s e bort mégis magához vitette, és annak forgalomba hozatalát maga is megkísérelte, az ügylet felbontását, s ennek folytán a vételár visszaadását nem követelheti — _._ ._- —- --- --- 7& 64. A bér a bérlemény használhatásának ellenértékeképen követelhető. Ha tehát a bérlő a bérleményt közigazgatási hatósági tilalom következtében nem használhatta, a bérbeadó a nem használhatás idejére bért jogszerűen nem követelhet. Az ügy ily jogi állásánál közömbös az, hogy a bérlemény használatát eltiltó hatósági intézkedésre a bérlő szolgáltatott-e okot, mert igenlő esetben is a bérbeadó nem a bér követelésére, hanem esetleg kártérítés érvényesítésére volna jogosítva ... ... __. ... ... ._. 126 71. A kereset megindításától kezdve a kártérítési összeg után, éppen ugy, mint egyéb tartozás után, rendszerint késedelmi kamat követelhető; amennyiben azonban a károsító cselekmény csak utóbb fejeződött be, csupán ezen időponttól ... ... —- —- 138 72. A jogügyletek nem helytelen elnevezésük, hanem valódi belső tartalmuk és jogi természetük szerint minősitendők és birálandók el. — Egy oly szerződésnek, amelyben a megajándékozott kötelezettségeket is vállal magára az ajándékozóval szemben s az ajándékozó lemondott az ajándékba adott ingatlan tulajdona feletti minden rendelkezési jogról, s csak annak használatát tartotta fen részben magának életére; nevezetesen lemondott az ingatlant illethető végrendelkezési és egyéb, bármi néven nevezendő jogügylet köthetési jogáról, sőt engedélyt adott arra is, hogy a megajándékozott tulajdonjogát az ajándék tárgyát képező ingatlanokra a telekjegyzőkönyvben elő is jegyeztethesse, az a kijelentése, hogy a megajándékozott a tulajdonjogot csakis az ajándékozó halála után szerezheti meg, más jogi jelentőséggel nem bír, mint azzal, hogy a szerződésnek emiitett intézkedése által megszerzésére egy későbbi időpont lett meghatározva. Ez a szerződés tehát élők közötti kétoldalú ajándékozásnak tekintendő ... ... ... ... 139