Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

63 által tévedésbe ejtette, azt azonban, hogy az ő tévedését felperes vagy alperes tudtával egy harmadik személy a házasságkötésre reábiró czélzattal idézte volna elő, maga felperes sem állítja. Nem képezhet tehát az idézett §. értelmében a tévedés érvénytelenségi okot, ha mint a jelen esetben a tévedés magától a tévedőtől ered, annál kevésbbé, mert a dolog természete szerint a jegyeseket nem lehet kötelezni arra, hogy a házasságkötést megelőzőleg egymással összes személyes tulajdonságaikat megismertessék. (1901 június T9. 4984/901. sz. a.) A szegedi kir. tábla: Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik, a kötött házasság érvénytelennek nyilvánittatik. Indokok: Az alperes beismerésével, az ezt a beismerést támogató H. S. tanú vallomásával és dr. H., dr. B. orvosoknak mint szakértőknek véleménye alapján a kir. tábla bebizonyitottnak vette, hogy az alperes V. L. már a házasságra lépés előtt eskórban szenvedett, és hogy ennek a betegségnek tünetei a házasság megkötése után is jelentkeztek. Ezekből nyilvánvaló, hogy az alperes, aki az ellenkezőt nem is állította, eskóros betegségéről a házasság megkötése előtt tudomással birván, azt felperes és hozzátartozói előtt elhallgatta, s ekként lényeges személyes tulajdonságaira nézve a felperest tudva megtévesztette. Minthogy pedig a házassági törvény 55. §-a értelmében megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha a megtévesztés a másik házastárs személyes tulajdonságaira vonatkozik, és e megtévesztést tudva maga idézte elő, és minthogy a jelen esetben ez a megtévesztés fenforog, és nem lehet alaposan feltenni azt, hogy a felperes az alperes betegségét tudva, ennek daczára is a házasságot megkötötte volna, ennélfogva felperes keresete alapján a perben álló felek házasságát érvénytelennek kimondani kellett. (1901 november 26. 5120/901.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. = A Curiai Határozatok 1902. évf. 626. sz. a. az elhallgatásnak a Curia ellenkező jelentőséget tulajdonított, mint ezen esetben. Az id. határozatban ugyanis nem vette megtévesztésnek a Curia azt a körülményt, hogy a nő elhallgatta, hogy évekkel a házasság megkötése előtt idegen helyen gyermeket szült.