Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

46 minden ellenszolgáltatás nélkül vette volt át. A vő és neje között utóbb folyó válóperben az is kérdés tárgya volt, hogy mennyi az a vagyoni előny, amelylyel az üzletnek a vőre történt átszállása járt. Kimondatott, hogy ebben az esetben az évi tiszta nyereség nem a már fenállott üzlet egyszerű átvételének eredménye, mely önmagától gyümölcsöz, hanem az üzletet átvevő iparos ipari tevékenysége az, ami üzleti nyereségre vezet; a régi üzlet átvétele az évi tiszta nyereséget valószinüleg növeli, amennyiben a kezdő iparosnak ipari működéséhez már eleve tért biztosit, de azért mindig csak egyik tényezője marad a nyereségnek, és sohasem tekinthető vele azonosnak. (Curia 1901 június 19. 2918/901. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: A felek közti házasságot felbontja, alperest azonban viszonkeresetbe vett vagyoni igényével részben elutasitja, de részben megitéli, stb. Indokok: . . . Az alperesre örökségként szállott kertész-utczai ház elcseréléséből folyólag állítólag felperes kezén maradt 24,000 K s járulékai iránti viszonkereset tárgyában hozott Ítéleti rendelkezés a következőkön alapul. Alperesnek ezen ingatlan vagyona a felek házas együttélése és még e per folyamán is megterhelés, csere, eladás, stb. jogügyletek folytán több rendbeli változáson ment keresztül. Hogy tehát az alperesi igény jogossága elbírálható legyen, e vagyon állapotát és mennyiségét a különféle ügyletek időpontjában tételenkint ki kell számítani és megállapítani. Előre bocsáttatik azonban, hogy ezen vagyon, melyet alperes maga hozományának nevez, fenálló magánjogi törvényeink értelmében nem hozomány, hanem alperesnő külön vagyona, mert ingatlan vagyon hozománynak csak akkor tekinthető, ha a férj kezéhez történt átadása közjegyzői okiratba foglalt jogügylet alakjában történik, minek megtörténtét egyik fél sem állítja, stb. A közszerzeményi igény elutasítása s viszont a felperesnek viszonkeresete alapján való elmarasztalása a következőkön alapul. Az alperes azt adja elő, hogy férje mint üzletvezető lépett be és folytatta később is azt a cserepes üzletet, melyet atyja kezdett s melyet apjától ő örökölt, s mivel ekként az üzlet jelen-